Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A korrupció melegágyát jelentik a közbeszerzések Magyarországon. Mindez óriási gazdasági károkat okoz az országnak, ezért is volt nagyon fontos eleme a Bajnai Gordon által még tavaly októberben beígért antikorrupciós csomagnak.

A tervek szerint módosították volna a közbeszerzési törvényt, valamint több helyen a büntető törvénykönyvet, pontosították volna a polgári perrendtartásról szóló törvényt, valamint több ponton kiegészítették volna a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt is. A csomaggal szemben azonban alkotmányossági aggályok merültek fel, így az nem lépett életbe, csak néhány eleme.

Megállapodunk, hogy átláthatóak leszünk

Kartellező cégek lebuktatásáért például már lehet jutalmat kapni, és egy kormányrendelet létrehozta az "átláthatósági megállapodást" is. Ez egy olyan vállalás, amelynek értelmében a közbeszerzésen induló cég vállalja, hogy úgynevezett "átláthatósági biztost" alkalmaz, aki végigkísérheti a tendert, belenézhet a dokumentációba, hogy nincs-e valami "suskus".

Csakhogy az intézmény létrejöttét leginkább szorgalmazó Transparency International (TI) szerint a kormány által elfogadott szabályozás éppen az ellenkezője annak, amit ők szerettek volna, és ami szerintük külföldön bevett, működő modell.

Pénzek zsebből-zsebbe: korrupt a magyar közbeszerzési gyakorlat (képünk illusztráció, fotó: Magócsi Márton)

"Az egész lényege az önkéntesség és a szabad részvétel lett volna: hogy egy cég szabadon megbízhat egy ismert és elismert civil szervezetet, hogy kövesse figyelemmel a tendert" – mondta a Hírszerzőnek Alexa Noémi, a TI magyarországi vezetője.

Ehhez képest a kormányrendelet szerint az "átláthatósági biztosokat" egy katalógusból kell majd kiválasztani minden, közbeszerzésen induló cégnek. A biztosoknak előtte vizsgát kell tenniük, és kikötötték, hogy legfeljebb óránként 4800 forintot kereshetnek majd. Alexa Noémi szerint "a kormány a civil kontroll helyett ismét a bürokrácia mellett tette le a voksát". 

A kormány múlt szerdai döntésének értelmében két ütemben teszik kötelezővé az átláthatósági megállapodást és az átláthatósági biztos alkalmazását. Július 1-jétől minden olyan, uniós forrásból megvalósuló útfejlesztési közbeszerzési eljárásnál kötelező lesz az alkalmazásuk, amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd forintot, jövő január 1-jétől pedig minden 200 millió forint feletti, többségében állami forrásból, illetve európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzésnél lesz átláthatósági megállapodás és biztos. 

A kormány várakozása szerint az intézkedések nagyobb nyilvánosságot és erősebb kontrollt biztosítanak a közbeszerzési eljárások során.

Pont az ellenkezője történt

Alexa Noémi szerint kezdeményezésüket sikeres nemzetközi példák támasztják alá, ezekben az országokban mind civilek közül lehet választani. A kormány azonban "épp az ellenkezőjére fordította ezt le, gyakorlatilag ellehetelenítve ezzel a civil kontrollt". A TI elnöke szerint a most létrejött intézmény ráadásul fölösleges, és értelmetlen is, mert "egy ilyen bürokratikus ellenőrzési mód már létezik, hivatalos közbeszerzési tanácsadónak hívják". 

"Meg lehet nézni, mennyire működnek eredményesen, amikor egy felmérés szerint a tenderek 65 százaléka nem teljesen szabályos" – mondta a Hírszerzőnek a TI elnöke.

Kérdésünkre, hogy jelezték-e kifogásaikat a jogszabály előkészítése során, Alexa Noémi azt mondta: eljuttatták kifogásaikat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, de semmilyen választ nem kaptak.

(Forrás: Hírszerző, MTI)