Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Külön nyilatkozatban szólalt meg a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a Nemzeti Színház igazgatói posztja körül kialakult botrányban, amely során az egyik pályázó csalást emlegetett, és a Társaság értelmezése szerint a győztes nemi irányultságát és vallási hovatartozását firtatta.

Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója a Dunántúli Naplóban (azaz nem egy "internetes portálon", ahogy az állásfoglalásban szerepel) többek között azt mondta a pályázat kapcsán, hogy "ötvenéves evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn".

A fénymásolás veszélyes üzem 

Alföldi és Balikó mellett Hudi László és Szűcs Miklós adta be november végén a nemzeti vezérigazgatói posztjára a pályázatot, és a bírálóbizottság gyors munkát végezve, december közepére már ki is választotta a neki tetsző jelöltet.

Dolgukat megkönnyítette, hogy a pályázatok egy része csonka formában jutott el hozzájuk: a pécsi színházigazgató, Balikó Tamás 41 oldalas pályázatából például csupán kilenc oldalt kaptak meg egy fénymásolási malőr következtében.

A problémát a jelölt kiválasztása után, ám még az eredményhirdetés előtt észlelték, és a bizottság tagjai az eredményhirdetés előtti hétvégén áttanulmányozhatták a hiányzó oldalakat is. Korábbi véleményükön mindez nem változtatott: továbbra is Alföldi Róbertet javasolták a Nemzeti Színház élére. A Nemzeti társulata ezzel szemben nagy többséggel Balikó pályázatát támogatta, igaz, ők is csak az első körben megismerhető kilenc oldal alapján.

Hiller István miniszter december 20-án jelentette be, hogy a bizottság véleményét elfogadva Alföldi Róbertet nevezi ki a színház élére. A tárca menet közben az elkevert pályázati anyag kapcsán vizsgálatot indított és meg is lett a felelős, aki egy fegyelmivel lett gazdagabb hibája miatt.

Balikó egy másnap megjelent interjúban az eljárás egész módját kifogásolta: mint mondta, véleménye szerint új pályázatot kellett volna kiírni a hiba kiderülése után, mivel a történtek akár csalásnak is nevezhetőek.

Balikónak nem ez a kijelentése váltott azonban ki visszhangot, hanem a fentebb már idézett mondata, amely kapcsán némi fáziskéséssel most elítélte a Magyar Színházi Társaság, miután véleményük szerint a mondat "szellemisége" elfogadhatatlan.

Homofób állítások?

Alföldi maga nem kívánta kommentálni az ellene való támadásokat, ám ezt megtette helyette a Magyar Színházi Társaság - igaz, ők valami oknál fogva csupán Balikó értelmezésük szerint homofób állításaival foglalkoztak, az érdemi váddal nem.

Balikó: egy mondatáról vitáznak, nem a lényegről (Fotó: MTI)

Mindezt maga Balikó is kifogásolta, aki a Hírszerző kérdésére úgy fogalmazott: a Társaság állásfoglalása "beteg és felháborító", amelyből bírósági ügy lesz. A PNSZ igazgatója hevesen cáfolta, hogy bármilyen formában utalt volna Alföldi nemi orientációjára és vallási hovatartozására, leszögezve: semmilyen személyes konfliktusa nincs a győztessel.

Mindamellett a pályázat körüli anomáliákkal kapcsolatban Balikó továbbra is fenntartja álláspontját. A színész-szakember szerint egyébként előre lehetett tudni Alföldi győzelmét, ez azonban nem mentség a pályázati botrányra, főleg úgy, hogy a tárca akár azt is megtehette volna, hogy nem ír ki pályázatot a részvénytársasági formában működő színház élére.

Balikó szavainak súlyát növeli, hogy egy másik pályázó, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója is hasonlóan vélekedik. Szűcs a Hírszerzőnek leszögezte: semmi kétsége sincs afelől, hogy a fénymásolási kavarás szándékosan történt, elmondása szerint vele azt közölték, hogy a kihagyott részekre semmi szükség sincsen.

Arról Szűcs is meg van győződve, hogy a pályázatot "levajazták", legalábbis csupán így tartja elképzelhetőnek azt a parajelenséget, hogy a Heti Hetes című tv műsorban már az eredményhirdetés előtt ünnepelték Alföldi győzelmét - más kérdés, hogy mindezt akár ártatlan poénkodásként is lehetett értelmezni.

A budapesti színházigazgató mindenesetre elmondása szerint már túltette magát az ügyön, csupán egy dolog zavarja: a minisztériumból senki sem kért tőle elnézést.

Színházigazgató-választás magyar módra

Ami azt illeti, az általunk megkeresett színházi szakemberek közül senki sem lepődött meg túlságosan a pályázat lebonyolításán, miután az leginkább a "business as usual" kifejezéssel jellemezhető.

Egyikük megfogalmazása szerint a vidéki színházak esetében régóta tudott, hogy az igazgatók kiválasztása minden esetben anyagi vagy politikai szempontok alapján történik, a szakmaiság semmilyen szerepet sem játszik.

Mindez bizonyos szempontból nem is meglepő: az elmúlt évek során az önkormányzati fenntartású színházak folyamatos megszorításokkal szembesültek, így a pénzszűkében lévő önkormányzatok érthető módon azon pályázók mellett döntenek, akik kevesebb pénzből tudják továbbvinni a színházakat.

Némileg pikánsabbak a politikai színezetű igazgatóválasztások, amelyekből szintén akadt pár az elmúlt egy évben, elsősorban az ellenzéki vezetésű városok esetében. Kaposváron a szakma által leginkább elismert vidéki színházként számon tartott Csiky Gergelyben egy '56-os darab kapcsán szabadultak el az indulatok tavaly márciusban: többek szerint a botrány hátterében éppenséggel a jobboldali városvezetésnek nem tetsző igazgatójelölt megfúrása állt.

Szolnokon nyáron a jelenlegi kormánykoalíciót előszeretettel bíráló Balázs Pétert nevezték ki a színház élére, teljesen eltekintve a szakmai testület döntésétől, amely Anger Zsoltot támogatta volna.

A szakma mindkét esetben nyilatkozatok és nyílt levelek formájában tiltakozott a politikai befolyásolás ellen, nem túl meglepő hát, hogy most mind Balikó, mind Szűcs sérelmezi, hogy a Nemzeti esetében a Magyar Színházi Társaság csupán a pécsi igazgató egy szerencsétlen mondatával foglalkozik, nem pedig a pályázat körüli furcsaságokkal.

Az MSZT álláspontja szerint mindamellett nem lehet csalásról beszélni az ügyben, hanem egy hibáról van szó, amit a minisztérium el is ismert - épp ezért nem is foglalkoztak közgyűlésükön a kérdéssel.

Az MSZT ügyvezetője, Vajda Márta pesszimista választ adott arra a kérdésünkre, várható-e változás a jövőben a meglehetősen sajátos színházigazgató választási gyakorlat kapcsán. Elmondása szerint ehhez az kellene, hogy maga a döntés szigorúan szakmai alapokon jöjjön létre, erre azonban lényegében semmi esély sincs.

Ezen véleménye szerint a most készülő új színházi törvény sem képes változtatni majd, bár csekély javulást hozhat azáltal, hogy legalább az elbíráló kuratóriumok összetétele szabályozásra kerül.