Bajnai: tiszta lapot kell nyitni a szélsőjobb ellen
Megosztás
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a szélsőjobboldal előretörése már nem fenyegetés, hanem szomorú és nyilvánvaló tény.
A kormányfő erről szerdán beszélt Budapesten a magyar-zsidó együttélés kapcsán rendezett konferencián, amelyen részt vett Elie Wiesel Nobel-díjas író is. Bajnai hangsúlyozta: új, tiszta lapot kell nyitni a demokratikus politika minden szereplőjének. A miniszterelnök szerint már nem azt kell nézniük a politikusoknak, "hogy miért erősödött meg a szélsőjobboldal, hanem hogy mit lehet ellene tenni, illetve nem azt, hogy ki hibázott, hanem hogy kiben bízhatunk".
Betiltani nem lehet egy pártot, amíg...
A kormányfő többször is egyértelműen utalt a Jobbikra, de a szervezet nevét egyszer sem mondta ki. Bajnai úgy fogalmazott: betiltani nem lehet egy pártot, amíg az az alkotmány és a jogszabályok keretein belül működik, de a kormánynak kötelessége felemelni a szavát, ha egy párt szavaival átlépi ezek határait. Bajnai alig kérdésesnek ítélte, hogy a szélsőjobb jövőre bejut a parlamentbe. Mint mondta: a kérdés az, hogy hányan jutnak be és mire lesz lehetőségük. A kormányfő úgy vélte: a Parlament falain belül kell majd megvédeni a polgári demokráciát.
A miniszterelnök álságosnak nevezte a magyar szélsőjobboldalt, hiszen önvédelemnek nevezi a cigányok elleni fellépést, tagadja, hogy uszítana és hogy a náci eszméket követné, valamint elvárja, hogy ne rekesszék ki, mindezt úgy, hogy közben nyilvánosan kirekesztésre buzdít, vagy náci jelképek alatt vonul fel cigányok lakta településeken.
A miniszterelnök szerint a politikusok egyik legnagyobb hibája volt, hogy hagyták az antifasizmus ügyét a politikai szembenállás újabb eszközévé tenni, ahelyett, hogy egységesen léptek volna fel a demokrácia védelmében. Bajnai hozzátette: súlyos hiba az is, ha valaki akárcsak a legkisebb település önkormányzatában is együttműködik a szélsőjobboldallal.
Bajnai kifogásolta, hogy bár gesztusok vannak a szélsőjobb ellen, de nincsen politikai konszenzus. A miniszterelnök szerint egyértelmű határokat kellene szabni, amelyek megmutatják, hogy ki van belül és ki kívül. A kormányfő szerint ha ez sikerülne, akkor biztosan többségben lesznek a az igazi demokraták jövőre is a parlamentben, függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény.
Wiesel: a rasszisták szégyent hoznak Magyarországra
A konferencián felszólalt Elie Wiesel is, aki elmondta: akármerre jár a világban, ha Magyarország kerül szóba, akkor a második szó minden esetben az antiszemitizmus. A Nobel-díjas író feltette a kérdést: miért nem csatlakozik Magyarország a holokauszttagadást büntető más országok sorába, miért nem fektet több hangsúlyt a holokauszt oktatására az iskolákban, illetve hogyan lehetséges, hogy a második világháborúban Magyarországgal történtek után mégsem gyűlölik Magyarországon a holokausztot előidéző eszméket?
A gyűlölködők, a rasszisták, akik szégyent hoznak Magyarországra, a magyarok és a zsidók közös ellenségei; a holokauszt tagadását pedig törvénnyel kellene büntetni Magyarországon is, hogy az ezt vallók börtönbe kerüljenek - mondta Elie Wiesel.
A politikusokat arra kell sürgetni - hangsúlyozta -, hogy minél jobban és erőteljesebben ítéljék el az antiszemitizmust és a rasszizmust mind a közéletben, mind egyéb megnyilvánulásokban, így például a publikációkban is. Hatvanöt éve először a szavakban nyilvánult meg a gyűlölet, aztán váltott át a szörnyű tettekre - emlékeztetett a konferencia díszvendége.
Betiltani nem lehet egy pártot, amíg...
A kormányfő többször is egyértelműen utalt a Jobbikra, de a szervezet nevét egyszer sem mondta ki. Bajnai úgy fogalmazott: betiltani nem lehet egy pártot, amíg az az alkotmány és a jogszabályok keretein belül működik, de a kormánynak kötelessége felemelni a szavát, ha egy párt szavaival átlépi ezek határait. Bajnai alig kérdésesnek ítélte, hogy a szélsőjobb jövőre bejut a parlamentbe. Mint mondta: a kérdés az, hogy hányan jutnak be és mire lesz lehetőségük. A kormányfő úgy vélte: a Parlament falain belül kell majd megvédeni a polgári demokráciát.
A miniszterelnök álságosnak nevezte a magyar szélsőjobboldalt, hiszen önvédelemnek nevezi a cigányok elleni fellépést, tagadja, hogy uszítana és hogy a náci eszméket követné, valamint elvárja, hogy ne rekesszék ki, mindezt úgy, hogy közben nyilvánosan kirekesztésre buzdít, vagy náci jelképek alatt vonul fel cigányok lakta településeken.
> "Magyarország arca nem gyűlölködő"
Magyarország igazi arca nem egy gyűlölettől eltorzult arc, még ha nem is tud mindig mosolyogni - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus kiemelte: a második világháborúban a nemzeti közösségnek több százezer tagját elhurcolták Magyarországról, köztük Máramarosszigetről egy alig 15 éves fiút, Elie Wieselt is. A Nobel-békedíjas író most jött először hivatalosan Magyarországra 1945 óta, és ő a szimpózium díszvendége. "Abban bízunk, hogy szövetségesei lehetünk egymásnak" - hangsúlyozta Balog Zoltán. (MTI)
A miniszterelnök szerint a politikusok egyik legnagyobb hibája volt, hogy hagyták az antifasizmus ügyét a politikai szembenállás újabb eszközévé tenni, ahelyett, hogy egységesen léptek volna fel a demokrácia védelmében. Bajnai hozzátette: súlyos hiba az is, ha valaki akárcsak a legkisebb település önkormányzatában is együttműködik a szélsőjobboldallal.
Bajnai kifogásolta, hogy bár gesztusok vannak a szélsőjobb ellen, de nincsen politikai konszenzus. A miniszterelnök szerint egyértelmű határokat kellene szabni, amelyek megmutatják, hogy ki van belül és ki kívül. A kormányfő szerint ha ez sikerülne, akkor biztosan többségben lesznek a az igazi demokraták jövőre is a parlamentben, függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény.
Wiesel: a rasszisták szégyent hoznak Magyarországra
A konferencián felszólalt Elie Wiesel is, aki elmondta: akármerre jár a világban, ha Magyarország kerül szóba, akkor a második szó minden esetben az antiszemitizmus. A Nobel-díjas író feltette a kérdést: miért nem csatlakozik Magyarország a holokauszttagadást büntető más országok sorába, miért nem fektet több hangsúlyt a holokauszt oktatására az iskolákban, illetve hogyan lehetséges, hogy a második világháborúban Magyarországgal történtek után mégsem gyűlölik Magyarországon a holokausztot előidéző eszméket?
A gyűlölködők, a rasszisták, akik szégyent hoznak Magyarországra, a magyarok és a zsidók közös ellenségei; a holokauszt tagadását pedig törvénnyel kellene büntetni Magyarországon is, hogy az ezt vallók börtönbe kerüljenek - mondta Elie Wiesel.
A politikusokat arra kell sürgetni - hangsúlyozta -, hogy minél jobban és erőteljesebben ítéljék el az antiszemitizmust és a rasszizmust mind a közéletben, mind egyéb megnyilvánulásokban, így például a publikációkban is. Hatvanöt éve először a szavakban nyilvánult meg a gyűlölet, aztán váltott át a szörnyű tettekre - emlékeztetett a konferencia díszvendége.
A rovat további cikkei
- A patkó után az interneten is üti a Fideszt a Jobbik
- Új metró kocsik: elbukja az Alstom a hatósági tesztet?
- Karikás ostorral osztották volna egymást a képviselők
- 131 millió, közbeszerzés nélkül, tanulmányokra - feljelenthetik a kormánycéget
- A "Fidesz bosszújától" félt a szocik lehetséges jelöltje Budapesten
- Gyurcsányt és Bajnait is hamis tanúzással vádolja a Fidesz
- TASZ: A Fidesz minden törvényt a szabályok megsértésével hozott meg
- "A szegénység nem ment fel senkit" - Lázár kitart a szégyenlista mellett
- Nem árulja el a kormány, mi a baj Feriheggyel
- Az Orbán-kormány pontot tehet az otthonszülés-vita végére
