Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Van több hatóság, amelynek már így is az a dolga, hogy a korrupció letörésén működjön, elég az APEH-re, vagy a Gazdasági Versenyhivatalra gondolni. Nem jelent felesleges párhuzamosságot egy olyen új intézmény, mint a közbeszerzési és közérekvédelmi hivatal?

A gyakorlat és a nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy szükség van arra, hogy valakik célzottan a közélet ilyen irányú megtisztításával foglalkozzanak, de itt nem egy új intzéményről beszélünk, hanem egy meglévő hivatal átalakításáról. Ma senkinek nem főfeladata a korrupciós ügyek vizsgálata. Egyes szervezetek más fő feladataik melett foglalkoznak ezzel is, de nem ez az elsődleges profiluk. Éppen ezért alacsony a megindult vizsgálatok száma, miközben a hétköznapi tapasztalatunk az, hogy az ilyen bűncselekményből jóval több van, kicsiben és nagyban. Most lesz egy hivatal, amin számon lehet kérni, hogy egy adott évben hány ilyen ügyet tárt fel.

Persze azt is látni kell, hogy a korrupció jogilag gyakran nehezen megfogható. Eddig mindig azt próbáltuk elkapni, aki magában a korrupcióban részes. Az, amit most a kormány javasol, másik oldalról közelíti meg a problémát. Azt próbáljuk büntetni, aki egy lehetséges korrupció miatt jogosulatlan előnyhöz jut, és onnan felgöngyölíteni a szálakat. A jogosulatlan előnyhöz jutás pedig hosszú távon mérhető.

Hogy védik majd a bejelentőket?

A leggyakrabban a munkahelyén tapasztalhat bárki korrupciót, de aztán az eseteket mégsem jelentik, mert attól félnek, retorziók érhetik őket. Az általunk előterjesztett szabályozás jogi védelmet ad ez ellen, de ha esetleg az illetőt emiatt mégis kirúgják, pénzügyi segítséget is nyújt. Ráadásul érdekeltté is tesz mindenkit a korrupció feltárásában, hiszen az állam által visszaszerzett pénz 10 százaléka a bejelentőt illetné.

Mikor tekinti eredményesnek a hivatal működését?

Akkor, ha az elején rengeteg ügyet feltár, ami nyilván sokkoló lehet, de aztán évek múlva egyre kevesebbet, mert ez azt mutatja majd, hogy a hivatal felállítása elriasztotta a szereplőket a korrupciótól, az embereket pedig arra bátorítja, jelezzék, ha tisztességtelen dolgot látnak. Az a nagy baj a korrupcióval, hogy ahhoz, hogy valaki tízmillió forintot zsebre tegyen, sokszor milliárdos nagyságrendben kell rossz döntéseket hozni. Aminek az egész ország megissza a levét: az adott beruházás sokkal drágább lehet, vagy sokkal alacsonyabb műszaki színvonalhet el, ha egyáltalán elkészül. Magyarország csak akkor tud előre lépni gazdasági fejlődésben, életszínvonalban is, ha a mostani nem túl jó korrupciós helyezésünkön javítani tudunk, minél gyorsabban, minél többet.

Az MSZP több módosító indítványt is beadott a törvényhez, az új hivatal létszámát jelentősen megemelnék például. Nem tart attól, hogy felhígulnak majd a célok?

Nem tudok olyan módosításról a beterjesztettek között, amelyek a törvény alapvető céljait megkérdőjeleznék.

"Mindenkit arra bátorítunk, jelezze, ha tisztességtelenséget tapasztal" (Fotó: Magócsi Márton)

Nem tartja az elmúlt nyolc év kormányai kudarcának, hogy két ciklus után komoly korrupciós ügyek vannak napirenden, ez lesz a választási kampány egyik fő témája, és most kell új intézkedéseket hozni a korrupció letörésére?

Ha ezt a nyolc évet kell értékelni, vagy ha a teljes húsz évet, mindkét vonatkozásban kudarcnak tartom azt, amit Magyarország elért ezen a területen. Én azért tudok felelősséget vállalni, amit én csináltam. Az uniós pénzek felhasználásánál már régen alkalmazzuk a korrupcióellenes módszereket. Az Anti Lop portál, amin gyanús eseteket lehet jelenteni, azóta is működik, ötszáz bejelentés érkezett mostanáig és öt feljelentés született ezek közül. Jó néhány ügyben pedig maga az ügynökség volt a leleplező.

Ezen kívül a döntési folyamatba civileket vontunk be, automatikus pályázatokat vezettünk be, ahol nem lehet csalni. De nem hiszem azt, hogy csak jogalkotással, törvényi szabályozással mindent meg lehet oldani. Ez kereteket teremt, de az is kell, hogy a polgárok korrupcióval kapcsolatos hozzáállása is változzon. A politikai elitnek pedig példát kell mutatnia. Ebből a szempontból sajnálom, hogy a pártfinanszírozás reformjáról nem sikerült megegyezni.

Pedig mindkét nagy párt nagyon szeretné, hiszen mindkettőnek bent van a Ház előtt egy javaslata, mégsem sikerül soha megegyezni.

A legnagyobb ellenzéki párt azzal, hogy ragaszkodik hozzá, hogy a pártok állami támogatása ne változzon, fenntartja azt a hazugságot, hogy ma Magyarországon 386 millió forintból meg lehet csinálni egy választási kampányt. Mindenki tudja, hogy ez nem lehet igaz.

"Nem jó, ha következmények nélkül maradnak bírósági ítéletek" (Fotó: Magócsi Márton)

Az elit példamutatásáról beszélt. Ebből a szempontból milyen üzenete van ön szerint, hogy a parlamenti pártok az MDF kivételével egy – egyelőre elsőfokú – bírói ítélet ellenére sem hajlandók elárulni, mennyi hitelt kaptak adófizetői pénzből, kedvezményes feltételekkel, azért, hogy megvegyék a székházukat?

Ebben is az élen kéne járniuk a pártoknak, vagy az önkormányzatoknak a jogszabályok, és a bírósági ítéletek végrehajtásában. Elég nagy baj, hogy ma Magyarországon sok esetben tapasztalom, hogy meghozott ítéleteket nem hajtanak végre, vagy a bíróságot ki akarják kerülni a jogérvényesítésnél.

Az viszont önt, mint kormányfőt is érinti, hogy magyar állami vállalatok harcolnak a végsőkig azért, hogy közpénzekről ne kelljen információkat kiadniuk. És adott esetben az adóforintokból fizetnek ügyvédeket, hogy ezt egy bíróságon elérjék. Például amikor a cégvezetők jövedelmét kellett volna elárulniuk.

Ezen már változtattunk, konkrétan például a BKV ügyei kapcsán. Szeptember közepe óta nyilvánosak ezek az adatok. Pontosan azért, mert azt láttuk, hogy jogszabályok mögé bújva próbálnak meg kibújni a közpénzekkel való elszámolás alól. Válság idején különösen érzékenyek az emberek erre, miközben sokan visszaélnek a közpénzekkel – a BKV botránya is erről szól. Azt is világossá tettem, hogy önkormányzat hozzánk ne jöjjön könyörögni, önkormányzati cég panaszkodni, amíg a saját háza táján nem gazdálkodik ésszerűen, amíg pazarló szerződései vannak.

De pont arról van szó, hogy az intézkedés megszületése után is sok cég jogi állásfoglalásokra hivatkozva tagadta meg az adatközlést, vagy azt mondta, hogy az ügyvédeivel konzultál még, és hetekig, hónapokig húzódik.

Ha ilyet tapasztaltak, azt kérem, jelentsék be, akár hozzánk! Hoztunk egy jogszabályt, azt be kell tartani. Ha valaki ezt vitatja, forduljon bírósághoz, de addig is eszerint kell cselekednie.

De szankciója sincs annak, ha valaki nem így tesz.

Ha tudok róla, lesz. Volt már olyan vezető, akit azért küldtünk el, mert nem tett eleget a kéréseinknek, nem vállalt részt abban a szolidaritásban, amit ma egy állami cég vezetőjétől elvárhatunk.

A Transparency International egy felmérése szerint a legtöbben azért nem jelentik be, ha korrupciót tapasztalnak, mert úgy gondolják, úgysem lesz semmi következménye. Ez újabb jele a bizalomhiánynak, ezen egy újraszabott hivatal sem változtat. Mitől bíznának benne?

Az biztos, hogy egy hivatal ezen nem változtat, ehhez kellenek a civil szervezetek is, mint a Freedom House, vagy a Transparency International. Nem véletlen, hogy ma a frontvonal a korrupció elleni harcban már nem a politika és a civilek, hanem a politika egy része és a civilek között húzódik. Ha világos büntetések vannak, az erősíti a bizalmat, de ehhez az is kell, hogy a civilek ezt erősítsék, a társadalom pedig akarja a változást. Ha nem akarjuk, belesüppedhetünk egy langyos korrupt mocsárba. Volt egy felmérés az uniós források felhasználásáról olyan országok esetében, amelyek már régóta kapják ezeket. A hatékony felhasználás négy legfontosabb tényezője között ott volt az alacsony korrupciós szint is.

Az uniós pénzek felhasználása kapcsán Írországot és Görögországot szokták két végletként használni a jó, vagy rossz felhasználási módra. Ha ezt egy skála két végének tekintjük, melyikhez vagyunk közelebb?

Szerintem éppen ebben nem állunk rosszul, köszönhetően a már említett módszereknek. De a korrupció két szinten jelenhet meg ebben a rendszerben: amikor a pénzek elosztásáról döntenek, és amikor a pályázaton nyertes szervezet felhasználja azt. Az első szinten ha előfordul is, az minimális Magyarországon. Azt viszont, hogy egy kórház, önkormányzat, más intézmény kiket bíz meg a pályázat megvalósításával, és hogy itt mennyire átlátható a döntéshozatal, már nagyon nehéz központilag nyomon követni. Itt is próbáltunk intézkedni, például megtiltottam a meghívásos közbeszerzéseket, mert ez adott esetben melegágya lehet a nem tisztességes eljárásoknak.

Mit tartalmazna az átláthatósági megállapodás, amit szintén szeretnének bevezetni?

Ha a pályázat alanya ilyet köt, akkor kötelezi magát, és minden résztvevőt - tehát a beszállító vállalkozókat is - arra, hogy egy civil szervezet végigkövethesse a pénzek felhasználását. Fontos lenne, hogy amint a törvény hatályba lép, minden közbeszerzést ezzel a feltétellel írjanak ki egy bizonyos értékhatár fölött.

Tavaly szeptember óta a parlament előtt van a titoktörvény. Az MSZP azóta több, az állampolgárok információs jogait szűkítő módosítást is benyújtott, ráadásul napirendről is többször levették már szocialista kérésre. Lesz ebből még valami ön szerint?

Nem ismerem a részleteket, de úgy tudom, hogy az MSZP szeretné ezt még elfogadni. De ezt nyilván úgy kell megtenni, hogy a törvény az alkotmányossági szempontoknak megfeleljen, és ne akadályozza az újságírók, vagy a civilek munkáját.

Márciustól működne az új hivatal, az elnökét a kormányfő és a köztársasági elnök közösen jelölné, és a parlament egyszerű többséggel választaná meg hat évre. Van már jelöltje?

Bárki is lesz, olyannak kell lennie, aki ezt a feladatkört személyében is hitelesíti.

Vannak már nevek a fejében?

Több is.

Fog egyeztetni az ellenzékkel?

Sok mindenben szívesen egyeztetnék az ellenzékkel, ebben is szívesen megtenném. Sajnos nem szoktak mindig rendelkezésre állni.