Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Az elmúlt években számos elemzés beszámolt róla, hogy a hatalmat de facto birtokló Vlagyimir Putyin miniszterelnök igyekszik rehabilitálni a szovjet rendszert. A Kreml egyre nagyobb előszeretettel méltatta a kommunista múltat a fasizmus elleni harcban elért eredményeiért - írja a The Moscow Times-ban Fjodor Lukjanov.

Nyugati és ellenzéki orosz szakértők aggasztónak nevezték, hogy a Vlagyimir Putyin támogatásával bevezetett hivatalos orosz történelem tankönyv Sztálint Nagy Péterrel együtt az orosz történelem nagyjai közé sorolta. A tankönyv a kommunista diktátort a fasizmus elleni harc ikonjának állítja be, és hallgat róla, hogy a Szovjetunió még a náci Németországnál is több embert pusztított el.

Nagy felhorkanást váltott ki, amikor Medvegyev elnök rendeletben tiltotta be "az Oroszország érdekekeit sértő történelemhamisítást", miután Putyin követelte, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek a szovjet csapatok második világháborús fellépésének meggyalázását. 

Úgy viselkednek, mint (nem)régen?

Sokan figyelmeztettek, hogy Oroszország - lenézve a nyugati normákat - bel- és külföldön is egyre inkább úgy viselkedik, mint a hajdani Szovjetunió. Valami azért még a kritikusok szerint is megváltozott: a Kreml elfogadta a kapitalizmus sajátos formáját, így a gyakran korábbi oligarchák vezetésével "irányított demokrácia" jött létre, amelyben a demokratikus elemek (választások, tulajdonjog, mozgásszabadság) szovjet nosztalgiával és a Nagy-Oroszország nacionalista víziójából születő idegengyűlölettel keverednek.

Januárban azonban a Kreml egyértelmű jelét adta, hogy nem támogatja a birodalmi ábrándok felélesztését - sem a cári Oroszország, sem a kommunista Szovjetunió rehabilitációját. Putyin elítélte a sztálini terrort, és a kormány - némi tétovázás után - határozottan fellépett a Nasi nacionalista ifjúsági mozgalom ellen, amely a Szovjetunió második világháborús politikáját bíráló Alekszander Podrabinek emberi jogi aktivistát és újságírót zaklatta. 

Putyin pártja kongresszusán: mentené, ami menthető (Fotó: MTI/EPA)

A Kreml valójában sosem akarta visszafordítani a demokratikus fordulatokat. Putyin mindössze a kormány tekintélyét akarta visszaállítani, miután Jelcin elnöksége alatt a nemzeti vagyont oligarchák kezére játszották, és ezzel az ország a gazdasági csőd szélére került. A birodalmi múltra való hivatkozás a központosító törekvéseket szolgálta: a Kreml legitimitását volt hivatottak megerősíteni.

Az orosz vezetésnek mára azonban rá kellett ébrednie, hogy a tűzzel játszik: a cári és a sztálini múltra történő hivatkozás olyan elvárásokat teremt, amelyeknek a Kreml nem lesz képes megfelelni. Moszkva még ha szeretné sem tudná visszaállítani Oroszország nagyhatalmi státuszát. 

Ideológiai vákuum

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz patriotizmus megerősítése nem lehetséges a régi szimbólumok segítségével - véli Lukjanov. A nemzettudat és a szolidaritás megerősítéséhez történelmi megbékélésre és új szimbólumokra van szükség. Azt azonban már Lukjanov sem tudja, hogy mik lehetnének az azonosulás új formái.

"Oroszország nagy problémája az, hogy ideológiai vakuumba került." A kelet-európai volt szocialista országoknak sikerült felhígított és mérsékelt nacionalizmussal betölteni a kommunizmus bukása után keletkezett űrt. 

A kelet-európai emberarcú nacionalizmus kialakulásában döntő szerepe volt az európai integrációnak, amely megakadályozta a legordasabb eszmék feltámasztását. Oroszországnak azonban külső segítség nélkül kell megbirkóznia az ideológiai kihívással. Az ország jövője múlik rajta, hogy sikerül-e új, az etnikai nacionalizmusnál békésebb ideológiát találnia.

A teljes elemzés a globusz.net-en olvasható.