Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Illusztris társaságba kerültek idén azok a kezdő zenekarok, amelyek az Oktatási és Kulturális Minisztérium kortárs könnyűzenét támogató programja, a PANKKK révén kaptak lehetőséget első lemezük felvételére, hiszen 2008-ban a program többek között a Lovasi András nevével fémjelzett Kiscsillagot, a hazai rockban több mint egy évtizede stabilan jelenlévő Heaven Street Sevent, avagy szintén évtizedes múlttal rendelkező Neo-t is támogatásra méltónak ítélte. Igaz, ők nem első lemezüket veszik fel, hanem aktuális sorlemezükre költhetnek el maximum 600 ezer forintot.

Föld felett, föld alatt

Mint ismeretes, a PANKKK még Bozóki András rövid kulturális minisztersége idején indult el, elsősorban a könnyűzenei szcéna lobbizásának hatására. A PANKKK eredeti célja szerint a magyar könnyűzenei klubhálózat megerősítésére szolgált, és tehetséges, nem mainstream műfajban alkotó zenekarok lemezhez jutását kívánta segíteni.

Bár a programsorozat jövőjével kapcsolatban kérdések merültek fel Bozóki távozásakor, a PANKKK pályázatai 2007-ben és 2008-ban is meghirdetésre kerültek. Az év elején három pályázatot is meghirdetett a programiroda, összességében 56 millió forint értékben: 12 millió forint jutott tehetségkutató rendezvények támogatására, 16 millió feltörekvő zenekarok első lemezének elkészítésére és 28 millió professzionális zenekarok számára aktuális albumuk elkészítésére. 

Támogatásra érdemes ifjú tehetségek. Balra Lovasi András (Fotó: hotdog.hu)

Annak érdekében, hogy a nem túl bőkezű támogatás olyan helyekre jusson el, ahol valóban szükség van rá, a pályázati kiírásban feltételként szerepelt, hogy csak a piaci alapon nem, vagy csak nagy nehézségek árán megjelentethető, kevésbé populáris műfajok támogathatóak. Mint kiderült, ez meglehetősen szubjektív kategória.

A sorlemezes támogatásra hiába pályázók közül ugyanis sokan zokon vették, hogy olyan együttesek is támogatáshoz jutottak, amelyek első ránézésre a magyar rock élmezőnyéhez tartoznak, és nem létfontosságú nekik ez a pénz - amelyet esetlegesen olyan zenekarok elől vesznek el, akik kevésbé eladható rétegműfajban alkotnak.

Az általunk megkérdezett rockzenészek szerint azonban csupán a legpopulárisabb előadók számíthatnak lemezeikből nagyobb bevételekre - a pályázati kiírásában szereplő "kevésbé populáris" műfajok kitétel egyébként, épp az ő kizárásuk érdekében került be a feltételek közé Berta András, a PANKKK programiroda koordinátorának elmondása szerint.

Aranylemezzel az éhhalál ellen

A magyar lemezpiac a szakma képviselői szerint meglehetősen sajátos képződmény, ahol, ha leszámítjuk a mostanság igen népszerű lakodalmas rockot, avagy a legnépszerűbb előadókat (akik az elmúlt évtized során szintén nagy példányszám-esést bukást voltak kénytelenek elkönyvelni), nagyon nehéz rentábilisan albumot kihozni.

A lemezpéldányszámok világszerte gyorsan csökkennek a legális és kevésbé legális letöltések és az elharapódzó hamisítások nyomán, és ez a folyamat a magas CD árak miatt Magyarországon talán még gyorsabban folyt le. A lemezpiac állapotát jól jellemzi, hogy míg nem is olyan régen 100 ezer eladott lemez kellett az aranylemez státuszhoz, ma elég 7500.

A világpiaci trendek mellett egy sajátos hungarikum, a Lovasi András által "árnyékpopzeneként" elnevezett jelenség is hozzájárul a meglehetősen furcsa helyzethez: az elmúlt időszakban élesen elvált egymástól a hivatalos, a legtöbb hallgatót vonzó kereskedelmi rádiókban játszott és a lemezeladásokban vezető könnyűzene, továbbá a nyári fesztiválokon emberek százezreit vonzó, Lovasi által árnyékpopnak elkeresztelt rockzene.

Ennek megfelelően a magyar könnyűzene igényesnek tekintett (a minősítés persze ismét csak hosszas viták tárgya lehet), elsősorban az élőzenés fellépésekből megélő zenekarokat tartalmazó piaci szegmensében, a pár ezres eladott lemezszám igencsak jó eredménynek számít, márpedig a két zenekar vezetése mellett kiadót is üzemeltető Lovasi András szerint egy lemez nagy átlagban 4-5 ezer példány fölött kezd el szolid nyereséget termelni. Lemezekre emellett az általunk megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint szükség van, már csak amiatt is, hogy aztán ennek révén vonzzák a zenekarok koncertjeikre a hallgatókat.

A Kiscsillaggal 400 ezer forintot "kaszáló" Lovasi szerint egyébként a sorlemezes pályázat ötlete nem feltétlenül volt szerencsés, már csak azért sem, mert a kiírás meglehetősen homályos volt, ám az erre való igényt szerinte jól jelzi, hogy sok, elvileg már befutott zenekar kiadó nélkül pályázott a pénzre, azaz lemezük megjelentetéséhez mindenképpen fontos lehet ez a támogatás.

Berta András szintén az idén első alkalommal kiírt sorlemezes pályázat létjogosultsága mellett érvel, hangsúlyozva, hogy nem csupán az induláshoz szükséges a kezdőlökés, hanem pályán tartó támogatásra is szükség lehet. Berta és Lovasi abban is egyetért, hogy a PANKKK elsődleges célja nem az kell, hogy legyen, hogy boldog-boldogtalan lemezt készíthessen, hanem az, hogy minél jobb minőségű munkák szülessenek, amelyek minél több emberhez juthassanak el.

A profinak mondható zenekarok támogatására idén egyébként több mint másfélszer akkora összeg jutott, mint a kezdőékre, aminek Berta szerint egyszerű oka van: nincs annyi új, tehetséges zenekar, hogy a jelenlegi 16 milliós keretet érdemes lett volna növelni, épp ezért döntöttek a nagyobb sorlemezes keret mellett.

Nem ebből lesz új turnébusz

Nagy kérdés persze, hogy a PANKKK keretében kiosztott támogatás összességében mire is elég. A 30Y énekese, Beck Zoltán szerint az új lemezükre kapott 400 ezer forint összesen maximum kiadásaik 20 százalékát fedezi, míg Lovasi András úgy becsli, hogy a lemez költségvetésének 10 százalékát jelentheti az azonos mértékű támogatás, amely elegendő lehet esetleg egy klipre, vagy kisebb médiakampányra.

A Hírszerző által megkérdezettek nem is ebben látják feltétlenül a támogatás hasznát, hanem jóval inkább abban, hogy miután a PANKKK révén a kiadók biztosak lehetnek abban, hogy legalább a költségek egy része mindenképpen megtérül, szívesebben szerződnek le a zenekarokkal.

A PANKKK hasznáról egyébként megoszlanak a vélemények. Beszéltünk olyan ismertebb rockzenésszel, aki elvi alapon nem ért egyet a rockzene támogatásával, ám a program 2005-ös kilobbizásában nagy szerepet játszó Lovasi András szerint a pozitív hatás már érezhető, hiszen az elmúlt évek során több tehetséges zenekar is a PANKKK révén tudott lemezeket készíteni, és jutott koncertlehetőségekhez. Mindez a hatás jól látható véleménye szerint, a nyári fesztiválok egyre gazdagodó kínálatán - más kérdés, hogy egyáltalán nem biztos abban, hogy ez tartós hatás.

A program koordinátora, Berta András szerint a PANKKK jótékony hatása elsősorban a vidéki klubhálózaton látszik, amely megerősödött az elmúlt években. Emellett Berta egyfajta mentalitásbeli változást is észlel, amely révén a könnyűzenei élet résztvevőit komolyabban veszik.

Ahhoz azonban, hogy a PANKKK valódi hatásokat érjen el, Berta szerint hosszabb távon is szükséges a program, akár alternatív források bevonásával. Idetartozhat például piaci szereplők megnyerése, akár a jogdíjakból folyó pénz felhasználása, avagy ahogy azt például Lovasi András javasolta, a szakma öntámogatása.

Ennek keretében a sorlemezes támogatásban részesülő zenekarok közül azok, amelyek lemeze nyereséges lett, visszafizetnék az elnyert összeget, amely aztán a következő pályázaton szétosztható lenne. Az elképzelés Berta szerint sem rossz, ám megvalósítása komoly módszertani kérdéseket vet fel.

Úgy tűnik, hogy a kulturális tárca is kitart a kezdeményezés mellett, amelyet egyértelműen sikeresnek ítél. Újfalusi Gábor, az OKM témáért felelős szakreferense arról tájékoztatta a Hírszerzőt, hogy a változatlan állami keret (évi 250 millió forint) mellett egyfajta PPP konstrukció segítségével vonnának be több forrást a könnyűzene támogatásába; ennek voltak modellkísérletei az Előadói Jogvédő Irodával lebonyolított HungaroConnections, és a Coca Colával megkezdett cserekoncert pályázatok.

A minisztérium a médiafigyelem felkeltésén is dolgozik: az egy éve újjászabott Petőfi rádióval, (azaz MR2) és az MTV magyar nyelvű csatornájával működik együtt a PANKKK kapcsán, és az ORTT-vel a már korábban (2006-ban) megvalósított programját kívánja ismét kezdeményezni, ahol a rádióadásokban a magyar könnyűzene sugárzását támogatták.