Főoldal / Publicisztika
betűméret: 
Az antiszociális szakma
Seres László
2010-01-27 10:15
Megosztás
A napnál is világosabb, miért köt bele mindenki a kutatónő által egyébként részletesen leírt módszerbe: mert Solt Ágnes nem azt az eredményt szállította, amit kellett volna. Ilyen egyszerű. A szocioköntösbe bújt társadalmi mérnökök csak azt szeretik, ha ők tematizálnak, aki mást mond, azt kiközösítik.
Még szerencse, hogy a nyugdíjügyi álvita elviszi a kampányt, így mintegy be is teljesül Ladányi János kívánsága, hogy a romaüggyel ne lehessen kampányolni. Hát igen, kétségkívül szórakoztatóbb két nagy párt késhegyre menő egyetértését végignézni, ki gyűjti be a több aláírást ugyanazon reformellenes, populista őrületért, mint mondjuk komolyan belemenni a szociális ellátások (és így: a nyugdíjak) kérdéskörébe. Akkor ugyanis lenne mosolylefagyás, fogcsikorgatás, hiszen ritkán vicces a visszatérés a jóléti álom- vagy kampányvilágból a való világba, nincs ingyenebéd, helló.
Ha csak egy fokkal köztudottabb lenne az, hogy a jelenlegi "felosztó-kirovó" nyugdíjrendszer nemcsak alapvetően immorális, de teljesen fenntarthatatlan is, és hogy a nyugdíjügytől az adó- és járulékcsökkentésen át az új népi tömegek adófizetővé tételéig végig egyazon, összefüggő kérdéskomplexumról beszélünk, akkor a segélyezés gyökeres reformjáról is könnyebben lehetne szót váltani. Meg a cigányokról. Még kampány idején is. Ezt azonban ebben a formában nem mindenki akarja.
Vegyük például a magyar szociális szakmát, amelynek egy része nem akar vitát a romákról. Legalábbis nem úgy, hogy azt a) rasszisták alakítják (ez idáig teljesen jogos), de úgy sem, hogy b) nem az ő fogalmaik, kritériumaik, pol.korrekt dogmáik és konstrukcióik formálják a vitát. És akkor nagyon csodálkoznak az a) variáció megvalósulásán, meg a Jobbik feljövetelén.
*
A monoki polgármester által bevezett, és állítólag több száz önkormányzat által érdeklődéssel várt szociális kártya mellett és ellen is lehet józan, racionális érveket felhozni, vagy lehet úgy hozzáállni, mint én vagy az MDF, hogy az ötlet legitim, csak teljesen másképp kell bevezetni. Egyvalamit nem lehet: a kártya témáját a monoki önkényes bevezetési móddal azonosítani, azt mondvacsinált ürügyekkel kidobni, majd az ötletgazdákat és támogatókat nemes kétszínűséggel lenácizni. Márpedig a szoc.szakma négy kiválósága éppen ezt művelte a minap a Népszabadságban, egy egész kolumnán.
Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia és Szuhay Péter nem tartják szükségesnek az érvelést: a szerintük "antiszociális" kártya bevezetését "ein völkisch kezdeményezésnek" hívják, innentől ugye hangulat megteremtve, ki meri ezek után vállalni a fasiszta, szegregáló szemétláda ódiumát (képzavar), és azt mondani, márpedig lehet azt a kártyát másképp is szervezni, például országosan, nem diszkriminatívan, nem megbélyegezve a szegényeket/romákat?
A négyeknél nincs apelláta: tényként, bizonyítékok nélkül sorjáznak az olyan állítások, hogy az Út a munkához programmal "első- és másodrendű állampolgárokra osztották a szegényeket"; hogy a kártya "szankcionáló eszköz"; hogy az átkos életviteli szempontok "burkoltan ugyan, de a roma szegények elkülönítésére szolgálnak". Merthogy a cél "az érintett - roma - szegények lelki alkatának és életvitelének célirányos megváltoztatása, az 'átnevelés' és a munkára való (vissza)szoktatás (…)". Fel vagyunk háborodva: ilyet elvárni romáktól! Inkább maradjanak a passzív, segélyváró semmittevésben, így szeretjük őket az etnikai rezervátumaikban.
Azt persze jogosan vetik fel a négyek, hogy a kártya bevezetése előtt semmiféle értékelhető felmérés, számszerűsíthető jelentés nem készült arról, hány családot is érint konkrétan az uzsorásveszély, az alkoholizmus és a pénz gyerekek előli elevése/elivása/eljátszása - de azért nehogy már úgy tegyünk, mintha ez valamiféle marginális probléma lenne Magyarországon. Az az érv, hogy "mindössze 60-65 ezer ember segélye körül folyik a hercehurca" (ami családjaikkal együtt mennyi is?) igen elképesztő, hiszen azt sugallja: nem kell minden lehetőséget megragadni a nyomor számos drámai következményének kezelésére, a változtatásra.
Ha a segélyek jó részét minden segélyezett kártyára kapná, nemcsak a "problémás" részük, és ha kivétel nélkül minden hazai bolthálózat befogadná a kártyát, nemcsak a helyi vállalkozások (tehát nem arra menne ki a játék, hogy az uzsorástól függő nyomorult támogassa a helyi gazdaságot), akkor senki nem beszélhetne diszkriminációról. Fel se tűnne, hogy a szupermarket pénztárában előttünk álló polgár milyen plasztiklappal fizet, különben is, kit érdekel? Hát a szociális szakmát.
*
A szociális szakma jeles képviselői számára a jelek szerint nem létezhet olyan valóság, amilyet nem szeretnének, hogy létezzen.
Ha a gond számukra az, hogy a szociális kártya vitájában roma családokról van szó főleg, akkor rögtön ki kell jelenteniük, hogy ilyen probléma nincs is, a szegények nem eszik/isszák/játsszák el jövedelmüket gyerekeik elől, különben is, "a romák számára nagy érték a gyermek és a család". Tényleg, úgy en bloc? Ezt azért számos település számos lakosa másképp látja, de ők nem érdekesek, mert nem szociális munkások, nem tagjai a Szociológiai Egyháznak, az egyetlen szakmai klánnak, amelynek megengedett az általánosítás és az előítéletesség, feltéve, hogy az "pozitív".
A cikk vége felé aztán eljön az ilyen típusú írások kihagyhatatlan über-érve, az átkos "középosztály" basztatása, nehogy már szempont legyen, hogy a segélyezés közpénzből történik: "A középosztályhoz tartozó közpénzen élők, tanárok, egyetemi oktatók vagy éppen az országos és helyi politikusok vajon miért költhetik az adófizetők pénzét bármire? Velük kapcsolatban miért nem merül fel az ellenőrzés és korlátozás igénye?". Na vajon, Önök szerint miért nem, négyek? Bingo. Egyébként a cafeteriájukat, amiért még sztrájkolnának is, ha elvennék, Önök szerint bármire elkölthetik? Úgy tudom, nem.
A középosztály tehet mindenről, ezért célszerű bűntudatot kelteni benne. Az olyan szakemberek, mint Kertesi Gábor vagy Kende Ágnes és mások szerint ők az okai pl. a romák iskolai szegregációjának, az ő önzésük gondoskodik arról, hogy jobbat akarnak gyermekeiknek, ezért bizony elviszik őket, ha csak a káosz, az erőszak vagy a gyenge teljesítmény termelődik újra az osztályteremben. A megoldás: nem az iskolák megversenyeztetése, hadd legyen tényleg vonzó az integráció, hanem a szabad iskolaválasztás korlátozása vagy betiltása, a szocialisztikus röghöz kötés, hadd szívjon mindenki egyenlően (ezt egy részük egyébként "liberális" megoldásnak tartja, de ez már tényleg a mélypont).
De térjünk vissza Fleckékhez: az egész oldalas szociális kártya-cikk leglényege a végén jön. Maga A Megoldás nem más, mint "az állampolgári alapjövedelem intézményének bevezetése", igen, ez halálkomolyan így szerepel náluk, és nem fogják elhinni, min kell alapulnia a jövőben a normatív támogatásoknak: "az igényjogosultak adott típusú szükségletein". Mindenkinek szükségletei szerint - ez ismerős valahonnan, mennyire megnyugtató, hogy "magatartási, életviteli megfontolásoknak itt nincs helyük", a normakövetés nem elvárható senkitől. Az már nyilván völkisch lenne.
*
Ennél is brutálisabb kivégző akciót hajtott végre a szociális szakma két fenti és pár más reprezentánsa egy kolléganőjükkel szemben: a hazai értelmiségi vitákban minden bizonnyal példátlan az a mód, ahogyan Solt Ágnest, az Országos Kriminológiai Intézet kutatóját és projektjét elintézték, "szakmai okokra" hivatkozva nyilvánosan megalázták. Még a kisebbségi ombudsman is a "szakmaiatlanság" vádjával próbálta meg hitelteleníteni őt, anélkül, hogy elárulta volna, mi pontosan a baj.
Történt ugyanis, hogy a fiatal szociológusnő tavaly év végén megjelentette Élet a reményen túl c. kutatását, amelynek keretében 2008-2009-ben ellátogatott az ország számos szegregált romatelepére, hogy mentalitás-felmérő interjúkat készítsen az ott élőkkel. A közel száz oldalas tanulmány egyebek mellett arra jut, hogy a telepi romák megváltoztathatatlannak, teljesen kilátástalannak látják helyzetüket; nemigen tűrik el egymás közt azt, aki esetleg kitörne onnan; egymással nem szolidárisak, mások sikerének nem örülnek; aki megpróbálna kiemelkedni, azt jól visszahúzzák.
A legfőbb gond a kutatónő szerint az állandó kudarc-kommunikációval, hogy "súlyos, kemény korlátja és gátja az egyéni lehetőségek felismerésének: a hitnek, hogy sorsukat ők maguk is képesek alakítani, pozitív változást előidézni". Na ez az, ami nem létezhet némely szociális szerint: az egyén felelőssége. Ha ezt felvetjük, az szerintük egyenlő azzal, hogy a cigányok tehetnek önnön sorsukról, holott ezt senki nem állította, a legkevésbé Solt Ágnes.
A romákkal foglalkozó szociók egyöntetűen felháborodtak a "dilettáns" és "felszínes" kutatáson, mondván, ők nem látták, hogy a romák egymást húznák vissza, a nő különben is csak "véletlenszerűen" kereste fel a telepeket (ez konkrétan hazugság), és mi az, hogy sokukkal csak egyszer beszélt. Egyébként meg illene ismernie a mexikói (!) és indiai (!) telepekről szóló szakirodalmat, mert akkor tudhatná, hogy "a nyomornak vannak 'szociálpszichológiai törvényei'", így pl. a szegények az első beszélgetéseken leginkább megfelelni akarnak a többségi kutatónak, sztereotipban adják elő magukat. Magyarul: a cigányok elsőre hazudnak - hát így látják a szociók az ő romáikat.
Egyébként miért annyira meglepő ez az attitüd a legnyomorultabbak között, a végtelennek tűnő kilátástalanság közepén? És honnan szedjenek a romák optimistább jövőképet, jókedvet, bőséget, erősebb önérvényesítő egót, ha egyszer ugyanezt látják a totálisan depressziós, vérpesszimista, irigy, kudarcorientált, piac- és versenygyűlölő, etatista/kádárista többségi társadalomban is? (Külön vicces, hogy a kritikusok részben a TASZ szakemberei, akik - mint honlapjukról kiderül - csak tavaly nyár óta és csak Ózd környékén ténykednek, de bírálják a négy megye 16 telepén tartott másfél éves kutatást.)
A napnál is világosabb, miért köt bele mindenki a kutatónő által egyébként részletesen leírt módszerbe: mert Solt Ágnes nem azt az eredményt szállította, amit kellett volna. Ilyen egyszerű. A szocioköntösbe bújt társadalmi mérnökök csak azt szeretik, ha ők tematizálnak, aki mást mond, aki nem brancsbeli, azt kiközösítik.
Így járhat mindenki, aki nem tartja ördögtől valónak, hogy a közpénzünkből folyatott segélyért cserébe munkát, iskolába, óvodába járást, a kert megművelését várjuk a szegényektől; aki kártyára utaltatná a segély egy részét; aki szerint jó lenne, de nem vált be mindenhol az iskolai integráció; aki szerint még szabadabbá kéne tenni az iskolaválasztást. Pedig egyszer fel kéne már állni azzal, hogy nem kérünk a tekintélyelvű, paternális kutatói attitüdből.
Elég volt. Nem akarom, hogy egy szűk érdekcsoport kisajátítsa a szegénység és a szegregáció elleni harcot. Nem akarok mesterséges egyenlősítést. Nem akarok szocializmust.
Ha csak egy fokkal köztudottabb lenne az, hogy a jelenlegi "felosztó-kirovó" nyugdíjrendszer nemcsak alapvetően immorális, de teljesen fenntarthatatlan is, és hogy a nyugdíjügytől az adó- és járulékcsökkentésen át az új népi tömegek adófizetővé tételéig végig egyazon, összefüggő kérdéskomplexumról beszélünk, akkor a segélyezés gyökeres reformjáról is könnyebben lehetne szót váltani. Meg a cigányokról. Még kampány idején is. Ezt azonban ebben a formában nem mindenki akarja.
Vegyük például a magyar szociális szakmát, amelynek egy része nem akar vitát a romákról. Legalábbis nem úgy, hogy azt a) rasszisták alakítják (ez idáig teljesen jogos), de úgy sem, hogy b) nem az ő fogalmaik, kritériumaik, pol.korrekt dogmáik és konstrukcióik formálják a vitát. És akkor nagyon csodálkoznak az a) variáció megvalósulásán, meg a Jobbik feljövetelén.
*
A monoki polgármester által bevezett, és állítólag több száz önkormányzat által érdeklődéssel várt szociális kártya mellett és ellen is lehet józan, racionális érveket felhozni, vagy lehet úgy hozzáállni, mint én vagy az MDF, hogy az ötlet legitim, csak teljesen másképp kell bevezetni. Egyvalamit nem lehet: a kártya témáját a monoki önkényes bevezetési móddal azonosítani, azt mondvacsinált ürügyekkel kidobni, majd az ötletgazdákat és támogatókat nemes kétszínűséggel lenácizni. Márpedig a szoc.szakma négy kiválósága éppen ezt művelte a minap a Népszabadságban, egy egész kolumnán.
Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia és Szuhay Péter nem tartják szükségesnek az érvelést: a szerintük "antiszociális" kártya bevezetését "ein völkisch kezdeményezésnek" hívják, innentől ugye hangulat megteremtve, ki meri ezek után vállalni a fasiszta, szegregáló szemétláda ódiumát (képzavar), és azt mondani, márpedig lehet azt a kártyát másképp is szervezni, például országosan, nem diszkriminatívan, nem megbélyegezve a szegényeket/romákat?
A négyeknél nincs apelláta: tényként, bizonyítékok nélkül sorjáznak az olyan állítások, hogy az Út a munkához programmal "első- és másodrendű állampolgárokra osztották a szegényeket"; hogy a kártya "szankcionáló eszköz"; hogy az átkos életviteli szempontok "burkoltan ugyan, de a roma szegények elkülönítésére szolgálnak". Merthogy a cél "az érintett - roma - szegények lelki alkatának és életvitelének célirányos megváltoztatása, az 'átnevelés' és a munkára való (vissza)szoktatás (…)". Fel vagyunk háborodva: ilyet elvárni romáktól! Inkább maradjanak a passzív, segélyváró semmittevésben, így szeretjük őket az etnikai rezervátumaikban.
Azt persze jogosan vetik fel a négyek, hogy a kártya bevezetése előtt semmiféle értékelhető felmérés, számszerűsíthető jelentés nem készült arról, hány családot is érint konkrétan az uzsorásveszély, az alkoholizmus és a pénz gyerekek előli elevése/elivása/eljátszása - de azért nehogy már úgy tegyünk, mintha ez valamiféle marginális probléma lenne Magyarországon. Az az érv, hogy "mindössze 60-65 ezer ember segélye körül folyik a hercehurca" (ami családjaikkal együtt mennyi is?) igen elképesztő, hiszen azt sugallja: nem kell minden lehetőséget megragadni a nyomor számos drámai következményének kezelésére, a változtatásra.
Ha a segélyek jó részét minden segélyezett kártyára kapná, nemcsak a "problémás" részük, és ha kivétel nélkül minden hazai bolthálózat befogadná a kártyát, nemcsak a helyi vállalkozások (tehát nem arra menne ki a játék, hogy az uzsorástól függő nyomorult támogassa a helyi gazdaságot), akkor senki nem beszélhetne diszkriminációról. Fel se tűnne, hogy a szupermarket pénztárában előttünk álló polgár milyen plasztiklappal fizet, különben is, kit érdekel? Hát a szociális szakmát.
*
A szociális szakma jeles képviselői számára a jelek szerint nem létezhet olyan valóság, amilyet nem szeretnének, hogy létezzen.
Ha a gond számukra az, hogy a szociális kártya vitájában roma családokról van szó főleg, akkor rögtön ki kell jelenteniük, hogy ilyen probléma nincs is, a szegények nem eszik/isszák/játsszák el jövedelmüket gyerekeik elől, különben is, "a romák számára nagy érték a gyermek és a család". Tényleg, úgy en bloc? Ezt azért számos település számos lakosa másképp látja, de ők nem érdekesek, mert nem szociális munkások, nem tagjai a Szociológiai Egyháznak, az egyetlen szakmai klánnak, amelynek megengedett az általánosítás és az előítéletesség, feltéve, hogy az "pozitív".
A cikk vége felé aztán eljön az ilyen típusú írások kihagyhatatlan über-érve, az átkos "középosztály" basztatása, nehogy már szempont legyen, hogy a segélyezés közpénzből történik: "A középosztályhoz tartozó közpénzen élők, tanárok, egyetemi oktatók vagy éppen az országos és helyi politikusok vajon miért költhetik az adófizetők pénzét bármire? Velük kapcsolatban miért nem merül fel az ellenőrzés és korlátozás igénye?". Na vajon, Önök szerint miért nem, négyek? Bingo. Egyébként a cafeteriájukat, amiért még sztrájkolnának is, ha elvennék, Önök szerint bármire elkölthetik? Úgy tudom, nem.
A középosztály tehet mindenről, ezért célszerű bűntudatot kelteni benne. Az olyan szakemberek, mint Kertesi Gábor vagy Kende Ágnes és mások szerint ők az okai pl. a romák iskolai szegregációjának, az ő önzésük gondoskodik arról, hogy jobbat akarnak gyermekeiknek, ezért bizony elviszik őket, ha csak a káosz, az erőszak vagy a gyenge teljesítmény termelődik újra az osztályteremben. A megoldás: nem az iskolák megversenyeztetése, hadd legyen tényleg vonzó az integráció, hanem a szabad iskolaválasztás korlátozása vagy betiltása, a szocialisztikus röghöz kötés, hadd szívjon mindenki egyenlően (ezt egy részük egyébként "liberális" megoldásnak tartja, de ez már tényleg a mélypont).
De térjünk vissza Fleckékhez: az egész oldalas szociális kártya-cikk leglényege a végén jön. Maga A Megoldás nem más, mint "az állampolgári alapjövedelem intézményének bevezetése", igen, ez halálkomolyan így szerepel náluk, és nem fogják elhinni, min kell alapulnia a jövőben a normatív támogatásoknak: "az igényjogosultak adott típusú szükségletein". Mindenkinek szükségletei szerint - ez ismerős valahonnan, mennyire megnyugtató, hogy "magatartási, életviteli megfontolásoknak itt nincs helyük", a normakövetés nem elvárható senkitől. Az már nyilván völkisch lenne.
*
Ennél is brutálisabb kivégző akciót hajtott végre a szociális szakma két fenti és pár más reprezentánsa egy kolléganőjükkel szemben: a hazai értelmiségi vitákban minden bizonnyal példátlan az a mód, ahogyan Solt Ágnest, az Országos Kriminológiai Intézet kutatóját és projektjét elintézték, "szakmai okokra" hivatkozva nyilvánosan megalázták. Még a kisebbségi ombudsman is a "szakmaiatlanság" vádjával próbálta meg hitelteleníteni őt, anélkül, hogy elárulta volna, mi pontosan a baj.
Történt ugyanis, hogy a fiatal szociológusnő tavaly év végén megjelentette Élet a reményen túl c. kutatását, amelynek keretében 2008-2009-ben ellátogatott az ország számos szegregált romatelepére, hogy mentalitás-felmérő interjúkat készítsen az ott élőkkel. A közel száz oldalas tanulmány egyebek mellett arra jut, hogy a telepi romák megváltoztathatatlannak, teljesen kilátástalannak látják helyzetüket; nemigen tűrik el egymás közt azt, aki esetleg kitörne onnan; egymással nem szolidárisak, mások sikerének nem örülnek; aki megpróbálna kiemelkedni, azt jól visszahúzzák.
A legfőbb gond a kutatónő szerint az állandó kudarc-kommunikációval, hogy "súlyos, kemény korlátja és gátja az egyéni lehetőségek felismerésének: a hitnek, hogy sorsukat ők maguk is képesek alakítani, pozitív változást előidézni". Na ez az, ami nem létezhet némely szociális szerint: az egyén felelőssége. Ha ezt felvetjük, az szerintük egyenlő azzal, hogy a cigányok tehetnek önnön sorsukról, holott ezt senki nem állította, a legkevésbé Solt Ágnes.
A romákkal foglalkozó szociók egyöntetűen felháborodtak a "dilettáns" és "felszínes" kutatáson, mondván, ők nem látták, hogy a romák egymást húznák vissza, a nő különben is csak "véletlenszerűen" kereste fel a telepeket (ez konkrétan hazugság), és mi az, hogy sokukkal csak egyszer beszélt. Egyébként meg illene ismernie a mexikói (!) és indiai (!) telepekről szóló szakirodalmat, mert akkor tudhatná, hogy "a nyomornak vannak 'szociálpszichológiai törvényei'", így pl. a szegények az első beszélgetéseken leginkább megfelelni akarnak a többségi kutatónak, sztereotipban adják elő magukat. Magyarul: a cigányok elsőre hazudnak - hát így látják a szociók az ő romáikat.
Egyébként miért annyira meglepő ez az attitüd a legnyomorultabbak között, a végtelennek tűnő kilátástalanság közepén? És honnan szedjenek a romák optimistább jövőképet, jókedvet, bőséget, erősebb önérvényesítő egót, ha egyszer ugyanezt látják a totálisan depressziós, vérpesszimista, irigy, kudarcorientált, piac- és versenygyűlölő, etatista/kádárista többségi társadalomban is? (Külön vicces, hogy a kritikusok részben a TASZ szakemberei, akik - mint honlapjukról kiderül - csak tavaly nyár óta és csak Ózd környékén ténykednek, de bírálják a négy megye 16 telepén tartott másfél éves kutatást.)
A napnál is világosabb, miért köt bele mindenki a kutatónő által egyébként részletesen leírt módszerbe: mert Solt Ágnes nem azt az eredményt szállította, amit kellett volna. Ilyen egyszerű. A szocioköntösbe bújt társadalmi mérnökök csak azt szeretik, ha ők tematizálnak, aki mást mond, aki nem brancsbeli, azt kiközösítik.
Így járhat mindenki, aki nem tartja ördögtől valónak, hogy a közpénzünkből folyatott segélyért cserébe munkát, iskolába, óvodába járást, a kert megművelését várjuk a szegényektől; aki kártyára utaltatná a segély egy részét; aki szerint jó lenne, de nem vált be mindenhol az iskolai integráció; aki szerint még szabadabbá kéne tenni az iskolaválasztást. Pedig egyszer fel kéne már állni azzal, hogy nem kérünk a tekintélyelvű, paternális kutatói attitüdből.
Elég volt. Nem akarom, hogy egy szűk érdekcsoport kisajátítsa a szegénység és a szegregáció elleni harcot. Nem akarok mesterséges egyenlősítést. Nem akarok szocializmust.
Az antiszociális szakma - kommentek
2010-01-27 18:08:00 - borzimorzi
Félreértés ne essék, mai is vannak önhibájukon kívül szegények. De nem ez a jellemző. És amikor a masszív alkoholistáknak, drogosoknak és játékmániásoknak a szenvedélyeit nem akarjuk az adónkból finanszírozni, mert látva látjuk, hogy a gyerekeikre csak hivatkoznak, de a gyerekekre kapott pénzből a gyerekeiknek szinte semmit sem adnak, akkor még mi vagyunk a rosszak! Az antiszociálisak és antiszolidárisak. Persze.A baj az, hogy ez a Ferge-féle generáció megváltozni már nem fog. Vagy le kell cserélni ezt a szakértőgárdát, vagy le kell cserélni azt a kormányt, amelyik nem képes ettől a körtől megszabadulni. Ha tetszik, ha nem, e kérdésben Ben Gurionnak volt igaza: "Ha a szakértő azt mondja, hogy lehetetlen megcsinálni, amit akarsz, akkor keress egy másik szakértőt!" Gyurcsánynak nem volt ennyi esze. Ha lett volna, 6 év alatt jelét adhatta volna. Bajnai uaz pepitában. Orbánból se nézem ki, ő semmiféle munka- és élettapasztalatot nem szerzett, csak átült az egyetemi padból az OGY képviselői padjába.
Sajnos, ezeket le kell cserélni, nincsen mese.
Üdv mindenkinek:
b
2010-01-27 18:05:28 - borzimorzi
Folyt.:4. trauma: az 1950-es évek, 1956-ig. Korábbi rendszerben megszolgált nyugdíjak elvétele. Viccmesélésért Recsk. Andrássy 60. akár apróságokért is. A kereső apa nélkül épp hogy csak lézengő családok. Tapasztalat: a szegények önhibájukon kívül szegények.
1957 óta hiába telt el egy fél évszázad békében és durva, tömegesen elszenvedett atrocitások, üldözések nélkül! A Ferge Zsuzsa prof. asszony generációjának az az alapélménye, hogy a szegények csakis önhibájukon kívül szegények. Vagyis a szegények is olyan középosztálybeliek, mint mi vagyunk, csak nincs pénzük. De persze, ha lenne, ugyanúgy viszonyulnának hozzá, osztanák be és tennék félre, mint mi. Mert ugyanúgy gondolkodnak, mint mi.
Na, itt látszik a gondolkodásmódjuk hibbant volta! Mert halihó, itt 65 év óta béke van! Hadi és társadalmi értelemben egyaránt. És aki most szegény, az nem egy magunkfajta középosztálybeli, épp csak önhibáján kívüli okokból pénz nélkül! Hanem többnyire önhibájából vagy abból is adódóan került oda, ahol van. A Kádár-rendszerben adott társadalmi mobilitást nem használta ki. Nem tanult, mikor ingyen volt. Nem dolgozott érdeklődéssel, jobb munkára, szakmai önfejlesztésre törekedve. Hanem csak a KMK-t elkerülendő, és azt is csak addig, amíg le nem telt a hónap fele meg még pár nap, mert akkor már megkapta a csp-t. És erre nevelte a szép számú leszármazottját is. Folyt. köv.
b
2010-01-27 18:02:26 - borzimorzi
Végre egy józan cikk a témában! Seres úr, gratula!A teljes képhez hozzátartoznék az is, hogy megnézzük, miért ilyen a mai magyar mainstream szociológia? Nos, mert képviselői Ferge professzor asszony emlein nevelkedtek. Ő pedig életkoránál fogva olyan történelmi tapasztalatokat szerzett, amelyek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a szegények csakis önhibájukon kívül szegények. Melyek voltak Ferge Zsuzsa és kortársai számára eszmélésük korában a meghatározó benyomások szegénységügyben?
1. trauma: 1944, Holokauszt. Származási alapon elvisznek hazánkból 600 ezer polgárt. Mint később kiderült, legyilkolási céllal. Aki hazaszállingózik közülük, az nagyjából úgy jár, ahogy Kertész a Sorstalanságban leírta: tökéletesen nincstelenül. Ha megmaradt is valamije, azt mások elvették. Tapasztalat: a szegények önhibájukon kívül szegények.
2. trauma: 1944-'45, a II. VH végkifejlete. Bombázások, felkoncolások, Dunába lövések, majd a ruszkik atrocitásai, gyilkolás, rablás, nemi erőszak. Az ingatlanvagyon romokban, tisztes polgárok hajléktalansorban. Romeltakarítás, egyetemi professzorok lapáttal stb. Tapasztalat: a szegények önhibájukon kívül szegények.
3. trauma: 1948, a "fordulat éve". Beindulnak az államosítások, minden iparostól elveszik végül a vállalkozását, a termelőeszközét. A parasztokat részint bepofozzák a téeszcsébe, részint meg kulákként kiforgatják mindenükből. Tapasztalat: a szegények önhibájukon kívül szegények.
Folyt. köv.
b
2010-01-27 15:54:06 - ben2
ClearSight:Ha a szegények nem lennének toleránsak a gazdagokkal szemben, akkor 2006-ban nem szavaztak volna minimál nyugdíjon élők százezrei a milliárdos Gyurcsány Ferencre és a felső tízezer édekeit tíz körömmel védő MSZP-re.
A jelenlegi társadalmi és politikai válság alapja pont a nép punnyadtsága. Ha a szegények ingerküszöbe alacsonyabb lenne, akkor egyrészt nem lehetne néhány tízezer forintnyi gyorssegéllyel kiszúrni a szemüket választások előtt és elfeledtetni velük a négy éven át tartó szopatást. Másrészt a társadalmi problémák nem lappangva, elfolytva jelentkeznének, hanem alkalom adtán nagyon is a politikai elit körmére égnének, és nem csak néhány budapesti értelmiségi klubb használná őket politikai tematizációs célokra.
2010-01-27 15:19:21 - ClearSight
"Egyenlőre itthon a szegények eléggé toleránsak a gazdagokkal szemben."Ez ugye vicc? Magyarországon mindenki a nála sikeresebbet, műveltebbet akarja kicsinálni.
2010-01-27 15:17:27 - ClearSight
"Nem tudom, mi lehet az oka, de nálunk teljesen hiányzik a két pólus a társadalomtudományokban, nyilván köze lehet hozzá, hogy azokat a kulcspozíciókat, ahol sikeresen blokkolni lehet mindenkit, aki picit is életszerű próbál lenni, sikeresen megszállta és megszállva tartja egy baloldali degeneráltakból álló bűnszervezet. Mikor lesz végre Magyarországon is egy Pim Fortuyn? Nagy-nagy szükség lenne rá!!"Nyugaton még rosszabb a helyzet, a neobal és a kivénhedt hippik uralják az egyetemeket. De már nem sokáig, mert mindenkinek elege van belőlük.
"Hú Commune, milyen jó, hogy a kapitalizmus előtt nem volt se szegénység, se éhhalál, se bűnözés, se háború, se rabszolgaság. És milyen jó, hogy Afrikába még nem szivárgott be a gonosz kapitalizmus, különben ki tudja, mi lenne velük...."
Á, csak a RedNyúz-ról okádja az éjsötét balfaszságot Malatésztával együtt (ezek távirányítással működnek, önálló gondolat nincs, tudod... :-D ). Meg akarják itt is honosítani azt a túlhaladott antiglobalista hülyeséget, ami pár éve a nyugaton dívott és ma már mindenkinek elege van belőlük és a terrortámadásaikból. Legutóbb Dániában már elkezdtek velük úgy bánni, ahogy kell, mindenki azon röhögött, hogy kitérdepeltették őket az aszfaltra, amíg össze nem hugyozták magukat... :-)) Közben meg harcoltak a globális felmelegedés ellen. Hehe.
2010-01-27 15:15:26 - hunostor
Nem értek egyet, hiszen érthető a végső pár mondat, de abban a kontextusban mikor a szegény harcol a gazdaggal már némileg másként csapódik le. Itt a szegénynek is adni esélyt nem hinném, hogy felesleges vagy túlzott szocializmus lenne. At hogy a szociók mit írnak vagy kutatnak nem nagyon érdekes, mert a valóság ezt úgyis könnyen felülírhatja vagy megcáfolhatja. Egyenlőre itthon a szegények eléggé toleránsak a gazdagokkal szemben.2010-01-27 15:09:31 - ClearSight
"Nem tudom, mi lehet az oka, de nálunk teljesen hiányzik a két pólus a társadalomtudományokban, nyilván köze lehet hozzá, hogy azokat a kulcspozíciókat, ahol sikeresen blokkolni lehet mindenkit, aki picit is életszerű próbál lenni, sikeresen megszállta és megszállva tartja egy baloldali degeneráltakból álló bűnszervezet. Mikor lesz végre Magyarországon is egy Pim Fortuyn? Nagy-nagy szükség lenne rá!!"Nyugaton még rosszabb a helyzet, a neobal és a kivénhedt hippik uralják az egyetemeket. De már nem sokáig, mert mindenkinek elege van belőlük.
"Hú Commune, milyen jó, hogy a kapitalizmus előtt nem volt se szegénység, se éhhalál, se bűnözés, se háború, se rabszolgaság. És milyen jó, hogy Afrikába még nem szivárgott be a gonosz kapitalizmus, különben ki tudja, mi lenne velük...."
Á, csak a RedNyúz-ról okádja az éjsötét balfaszságot Malatésztával együtt (ezek távirányítással működnek, önálló gondolat nincs, tudod... :-D ). Meg akarják itt is honosítani azt a túlhaladott antiglobalista hülyeséget, ami pár éve a nyugaton dívott és ma már mindenkinek elege van belőlük és a terrortámadásaikból. Legutóbb Dániában már elkezdtek velük úgy bánni, ahogy kell, mindenki azon röhögött, hogy kitérdepeltették őket az aszfaltra, amíg össze nem hugyozták magukat... :-)) Közben meg harcoltak a globális felmelegedés ellen. Hehe.
2010-01-27 15:08:53 - latte
A cigánykérdés fontos Magyarország legnagyobb problémája, de úgy gondolom, hogy amíg a kitörési lehetőségek nincsenek meg, addig nem bizos, hogy helyes az egyéni felelősség kérdését felvetni. A magyar állam oly mértékben rosszul működik, hogy a kapitalizmus alapja, a vállalkozó is szitokszóvá vált az országban. Amíg nincs igazi, társadalmilag megbecsült útja a kitörésnek, addig nem sok mindent lehet a cigánykérdéssel sem kezdeni. Az egész társadalomnak változnia kellene ahhoz, hogy Magyarország problémái megoldódjanak.2010-01-27 15:04:48 - ClearSight
"Nem tudom, mi lehet az oka, de nálunk teljesen hiányzik a két pólus a társadalomtudományokban, nyilván köze lehet hozzá, hogy azokat a kulcspozíciókat, ahol sikeresen blokkolni lehet mindenkit, aki picit is életszerű próbál lenni, sikeresen megszállta és megszállva tartja egy baloldali degeneráltakból álló bűnszervezet. Mikor lesz végre Magyarországon is egy Pim Fortuyn? Nagy-nagy szükség lenne rá!!"Nyugaton még rosszabb a helyzet, a neobal és a kivénhedt hippik uralják az egyetemeket. De már nem sokáig, mert mindenkinek elege van belőlük.
"Hú Commune, milyen jó, hogy a kapitalizmus előtt nem volt se szegénység, se éhhalál, se bűnözés, se háború, se rabszolgaság. És milyen jó, hogy Afrikába még nem szivárgott be a gonosz kapitalizmus, különben ki tudja, mi lenne velük...."
Á, csak a RedNyúz-ról okádja az éjsötét balfaszságot Malatésztával együtt (ezek távirányítással működnek, önálló gondolat nincs, tudod... :-D ). Meg akarják itt is honosítani azt a túlhaladott antiglobalista hülyeséget, ami pár éve a nyugaton dívott és ma már mindenkinek elege van belőlük és a terrortámadásaikból. Legutóbb Dániában már elkezdtek velük úgy bánni, ahogy kell, mindenki azon röhögött, hogy kitérdepeltették őket az aszfaltra, amíg össze nem hugyozták magukat... :-)) Közben meg harcoltak a globális felmelegedés ellen. Hehe.
2010-01-27 15:01:21 - blogen
Fogalmam sincs mire gondolhatsz 2istvan. Ha az zavar, hogy nem csak MSZP-SZDSZ, hanem a FIDESZ holdudvarának fényes jövő előtt álló pozícióiban is feltűnnek nekem a mélymarxista szociológiai iskola megélhetési szegénységtudósai, arra csak azt tudom mondani, hogy a szociológus és a szocializmusa ugyanis nem lesz jobb attól, hogy narancsos színben játszik. És per pillanat nem a bukot szektás-szetás-szadeszes vonulat, hanem azt őket relegitimálni készülő fideszes Hegedűsök jelentik a túlélésük zálogát, ami egyben garanciája annak, hogy a FIDESZ elfoglalva részben az SZDSZ helyét ott folytatja a cigányság politikai kizsákmányolását ahol az koala abbahagyta. Márpedig a megoldatlan cigánykérdés már rövid távon egymagában akkora probléma, mint az ország összes többi gondja együttvéve.2010-01-27 14:55:26 - RAMBO
Nagyon-nagyon jó írás!2010-01-27 14:32:45 - Mr. Right
Hú Commune, milyen jó, hogy a kapitalizmus előtt nem volt se szegénység, se éhhalál, se bűnözés, se háború, se rabszolgaság. És milyen jó, hogy Afrikába még nem szivárgott be a gonosz kapitalizmus, különben ki tudja, mi lenne velük....2010-01-27 14:21:14 - ana
Jól esett elolvasni ezt a cikket. Sok ügyben nem értek egyet Seres Lászlóval, de ebben egy szót sem találtam, amivel vitatkoznék. Seresből se lesz már soha kormánytanácsadó. :)2010-01-27 14:17:46 - Szalahadin
A szerzőt többször kritizáltam már, ezért úgy tisztességes, ha a dicséretet sem hallgatom el: remek cikk, minden betűjével egyet lehet érteni. Szóval: szép volt, Seres!Nagyon fontos lenne, hogy ez a szociopata bűnszervezet ne tudja elhallgattatni Solt Ágnest és a hozzá hasonló, életszerű szociológusokat.
Nem tudom, mi lehet az oka, de nálunk teljesen hiányzik a két pólus a társadalomtudományokban, nyilván köze lehet hozzá, hogy azokat a kulcspozíciókat, ahol sikeresen blokkolni lehet mindenkit, aki picit is életszerű próbál lenni, sikeresen megszállta és megszállva tartja egy baloldali degeneráltakból álló bűnszervezet. Mikor lesz végre Magyarországon is egy Pim Fortuyn? Nagy-nagy szükség lenne rá!!
2010-01-27 13:39:27 - 2istvan
blogen, úgy néz ki, annak vagy a megtestesítője amit a publicisztika ostoroz.2010-01-27 13:34:54 - zili
A "cigány" és "segély" ügyek tipikusan a magyar közélet állatorvosi lovai, melyeken minden hiba, degeneráció nyomon követhető:1. Láthatóan emberek szászai (jogvédők, megmondóemberek, stb.) élnek meg kiválóan ennek a problémahalmaznak a tetején, és nem is óhajtják, hogy kitakaritsák elóluk jólétük forrását.
2. A PC-nek nevezett hazugságáradatnál egyszerübb demagógia forma nincs, mert még a humánust is el lehet játszani.
3. Nem az ilyen viták résztvevői termelik ki azt az adótömeget, amikből Ők, a cigányok nagy része, és általában a tartósan segélyezettek élnek. Igy pénzügyi érdekeltségük nulla.
4. A nyomorult (mert az) lét fenntartásában az érintettek érdekeltek, ugyanis ha elmennének dolgozni (beleszámitva a munkábajárás költségeit is)kevesebb jövedelmük lenne, mint a segélyek, támogatások, ingyenes juttatások együttes összege.
5. Tegyük hozzá brutálisan: az ilyen lét -és érdekeltség- termeli a gyerekeket, akik szinte esélytelenek a kitörésre ebből a környezetből.
Mint ipari embernek mik a tapasztalataim:
1. Az érintettek nagy részét iparban nem lehet foglalkoztatni, mert egyszerűen analfabéták. (még akkor is, ha osztályozás nélkül, Magyar Bálint módra, elvégeztek (?) négy általánost.
2. Az érintettek nagy része nem is óhajt dolgozni (ez nem csak cigány ügy), mivel munka nélkül is összejön a kapható munkajövedelemnekmegfelelő bevétel.
3. Ha valaki ebből a csoportból dolgozni kezd (rengeteg az ilyen tapasztalatom) a család rendszeresen kifosztja.
És lehetne folytatni hosszan.
2010-01-27 13:33:07 - Arivistus
Ha nem szabad beszélni a cigánykérdésről, akkor nem fogjuk megoldani a cigánykérdést, ilyen egyszerű. Bár néha úgy látom hogy ennek az országnak már mindegy.2010-01-27 13:25:01 - Notes
Kéne gyártani olyan játékautomatát ami szociális kártyát is olvas, tuti biznisz. :)Egyébként mit várunk amíg a cigány kérdés hivatalosan gyakorlatilag nem is létezik, de legalább is nincs napirenden, és aki feszegeti, az minimum fasiszta?
Ha pedig nagyon muszáj megszólalni az ügyen, akkor olyanok teszik akik cigány embert még csak a Híradóban láttak, de huzamosabb ideig (értsd: évek) biztosan nem éltek a közvetlen környezetében, ezért életmódját csak ppt-kből ismerik.
2010-01-27 13:24:22 - Commune
Pedig szocializmus kéne. A szegénységet és a bűnözést a kapitalizmus termeli ki.2010-01-27 13:17:45 - bubamara
Hihetetlenül undorító az a képmutatás, ami a felelősség el és szétkenegetését hivatott megtestesíteni /ebben a témában is/.Aki megpróbálja tisztességesen és elhivatottan végezni a munkáját, azt az embert az elvtársak és szellemi holdudvaruk rögtön megpróbálják lehetetlenné tenni.A számonkérés itt sem maradhat el, de csak akkor lesz hiteles, ha a probléma megoldására reális alternatívák készülnek.
2010-01-27 12:48:54 - blogen
Amikor majd fenyeget a monokveszély gyorsan elvállalja. Tudod ott az alapvető gond, hogy az ilyen Hegedűsök fideszes szószólók lehetnek szociális ügyekben, de egyáltalán az, hogy nem kergetik el bottal a párt közeléből már sokatmondó. Az ilyen csontvázak fognak tucatjával felelős pozíciókba hullani a választások után.2010-01-27 12:25:48 - 2istvan
blogen, baromi jólinformált vagyráadásul ajándékozni
ne zavarjon, hogy az érintett többször nyilatkozott, feladatot szívesen vállal, de nem akar pozíciót mert az nem az ő asztala. tudja, hogy nem tud embereket vezetni. és ez bármilyen furcsa is a mai kurzussal szemben, van akinek szempont
2010-01-27 12:20:57 - blogen
Nem fog fruit, Orbán szociális minisztériumot kíván ajándékozni e Szociológus Egyház egyik főpapjának: Hegedűs Zsuzsának. Még néhány hét ezek mögött a szociológusok mögött kétharmados többség fog állni, hogy felépíthessék végre a szocializmusukat.2010-01-27 12:20:34 - tapa
"Pedig egyszer fel kéne már állni azzal, hogy nem kérünk a tekintélyelvű, paternális kutatói attitüdből." - Már ideje lenne.Jó a cikk, egyetértek.
2010-01-27 12:17:17 - fruit
Tényleg hihetetlen, hogy az elmúlt 20 év bebizonyította, hogy az eddigi felfogás és formula nem működőképes, és mégis még mindig kötik az ebet a karóhoz. És harcolni kell, hogy ez megváltozhasson. Csak drukkolni tudok, hogy a józan ész győzzön.2010-01-27 12:02:08 - Sierra
Egyetértek, különben.2010-01-27 12:01:44 - Sierra
"Elég volt. Nem akarom, hogy egy szűk érdekcsoport kisajátítsa a szegénység és a szegregáció elleni harcot. Nem akarok mesterséges egyenlősítést. Nem akarok szocializmust."> Rohamra, polgártársak! Seres László vezetésével ma délután megostromoljuk a Népszabadság-székházat! :)
2010-01-27 11:49:06 - 2istvan
uhhhna ilyen írásból kéne több.
2010-01-27 11:27:32 - 2istvan
uhhhna ilyen írásból kéne több.
