Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

"Hát már ez is. A judeománmórickázás. (Mancs….) Amely utánam ért a mormoló nagy tenger túloldalán. A hullámtaraj csúcsán a vicsorgó Stürmer-karikatúra (a Der Stürmer hírhedt náci hetilap volt, amely többek között rasszista karikatúráiról volt ismert - a szerk.) - s rajta a magam arcvonása" - kezdte indulatos válaszát Kőbányai János egy általa szerkesztett kötetet kritizáló írásra válaszolva.
 
Vári György szóban forgó írása 2007 elején jelent meg a Magyar Narancsban, Magyar, zsidó: két jó barát címmel - mint látni fogjuk, a címválasztás hibának bizonyult -, és a kritika azt veti a szerző szemére, hogy ott is a zsidó irodalmat keresi, ahol az valójában nem található meg. Erre utalt a Kőbányai által kifogásolt judeománmóricka kifejezés: Vári szerint Kőbányainak mindenről ugyanaz jut az eszébe. 

Zsidó, zsidó: két nem jó barát? 

A személyeskedő vita mindkét résztvevője ismert lehet bizonyos mértékben a szélesebb közvélemény körében is, a zsidó közéletnek pedig állandó szereplői. Kőbányai János a hetvenes-nyolcvanas években az underground magyar rock dokumentátoraként vált ismertté, 1988 óta a nagymúltú zsidó folyóirat, a Múlt és Jövő főszerkesztője, 1994 óta pedig könyvkiadót is működtet, emellett szépíróként tevékenykedik.

Kőbányai : "az eleje sem volt úgy" (Fotó: MTI)

Vári elsősorban Kertész Imre kutatóként ismerhető: a fiatal irodalmár még Kertész Nobel-díja előtt kezdett el foglalkozni a szerzővel, 2003-ban monográfiája jelent meg a Sorstalanság írójáról, emellett pedig rendszeresen publikál a Szombat című zsidó folyóiratban.

A Magyar Narancsban megjelent, meglehetősen markáns kritika kapcsán a Pilpulban kibontakozott vita viszont jóval inkább iszapbirkózásra, mintsem két szakmabéli vitájára hasonlított.

Vári cikkére válaszolva Kőbányai hosszasan írt fiatal pályatársa általa feltételezett elfojtásairól: "Megvetésem a szellemi környezetnek szól, amely minden hangzatos (s inkább napi politikai érdekeltségű) (ál)filoszemitasága ellenére sem engedi egy fiatalember számára, hogy magát zsidóként választva érvényesüljön. (...) Nem szívesen foglalkozom a Mancs hasábjain 'elfojtástól' váladékozó kis lélekkel."

Vári reakciója sem késett: "Az elfojtásról szóló részt kegyeskedjék visszavonni, mert, ahogy ön szereti mondani, az 'objektív tények' igazolják, hogy hülyeség, ezt, tekintve, hogy az Ön lapja is dokumentálja zsidóügyi ténykedésem egy részét, Ön is nagyon jól tudja."

Holokauszttagadó Kertész-kutató? 

A személyeskedésen felül Kőbányai meglehetősen konkrét és első pillantásra igencsak meghökkentő vádakat is megfogalmazott: álláspontja szerint Vári írása antiszemita és egyben holokauszttagadó. Mindezt a Pilpulon megjelent, eredetileg a Magyar Narancsnak szánt válaszcikkéhez csatolt, a jogi képviselőjének elküldött szövegelemzéssel kívánta bizonyítani.

Ez alapján már magának a kritikának a címe is a holokauszt kigúnyolására irányul: "Ugyanis a magyar és a zsidó kapcsolatnak közismerten enyhén szólva más lett a vége, mint a magyar-lengyelnek. (És az eleje sem volt úgy.) Joggal sérti azokat a magyarokat, akik szembe kívánnak nézni a holokauszttal - akiknek terhes, fájó ez a történelmi örökség". 

"Az viszont biztos, hogy annak, aki abból a mondatból, hogy, idézem: 'Magyar, zsidó: két jó barát' holokauszttagadást képes kiolvasni, annak nem ügyvédre, hanem orvosra van szüksége" - replikázott Vári erre az állításra. 

Kőbányai szerint "Vári György úgy kezeli a magyar és zsidó viszonyt (...) mintha nem történt volna meg a holokauszt. Ugyanis azok a vádak, állítások, amelyeket aztán mint szerzőre és kiadóra szór (az az asszimiláció, az identitás választás vonatkozásában) egész mást jelentenek, ha ez az esemény megtörtént, mintha nem történt meg. Ezért a Magyar Narancs közleménye burkolt holocaust tagadás is – mert én a sorozatot a holokauszt megtörténte után adtam ki, annak ismeretében, annak gyökereit keresve."

Miután a Magyar Narancs megtagadta Kőbányai válaszának közlését - többek között arra hivatkozva, hogy "ha megjelenik a lapban egy olyan vélemény, ami a Narancsot a Der Stürmerhez hasonlítja, saját magunkat lennék kénytelen beperelni jó hírnév megsértéséért", Kőbányai a bírósághoz fordult, igaz, a vád nem az eredeti holokauszttagadás, 'csupán' a személyiségi jogok sérelme.

A Hírszerző információi szerint a per áprilisban kezdődik, a vádlott Vári és egyben a Magyar Narancs, ahol Vári Kőbányai álláspontja szerint felháborító és perelhető írása megjelent. A tét félmillió forint és Vári bocsánatkérése. 

Nem az első eset

A nem mindennapi per kapcsán szerettük volna megszólaltatni az érintetteket is. A külföldön tartózkodó Kőbányai Jánost sajnos nem tudtuk elérni, Vári György pedig azzal hárította el megkeresésünket, hogy a per lezárultáig nem kíván nyilatkozni.

Kőbányai Jánosnak egyébként nem ez az első hasonló pere, ahogy válaszában ő maga is írja: az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai tanszékének volt vezetője, Komoróczy Géza ellen pert is nyert egy hasonló ügyben.

A magyar zsidó közélet ismerői szerint a per hátterében nem is annyira Kőbányai és Vári személyes ellentéte lapulhat, hanem jóval inkább egy kultúrpolitikai vita, amely a magyar zsidó irodalom mibenlétéről és ezen keresztül a zsidó identitásról zajlik. Maga az ítélet mindenesetre általános tanulságokat is tartalmazhat majd a szólásszabadság határaira vonatkozóan.