Adósságcsapda: még sok hiteles bedőlhet
Hírszerző információ
2010-07-29 14:22
Megosztás
A nem-teljesítő lakossági hitelek aránya két és félszeresére emelkedett 2008 decembere óta. A legutóbbi adatok szerint 200-250 ezer embert érint közvetlenül a hitelek bedőlése, vagyis nagy részük elveszítené a tetőt a feje fölül, ha megindulnának a kilakoltatások. Ráadásul az év végéig valószínűleg tovább nő a számuk, ugyanis a munkanélküliség növekedése késleltetve jelentkezik a hiteltörlesztésben.
Kapcsolódó cikkek
- Orbán Csányit ütné: de ki fizeti a számlát?
- Orbán és a lakáshitelesek: itt a második forgatókönyv!
- "Egyáltalán nem lesz vonzó az állami segítség" - interjú Bencsik Jánossal
- Orbán kétfrontos háborúja: az uniós források megvonásával zsarolják Magyarországot
- Devizahitelstop, bankadó, Simor bére - emiatt bukott ki az EU?
Magyarország csak a hatodik legnagyobb méretű nem-teljesítő hitelállománnyal rendelkezik a tíz országot magában foglaló közép-kelet-európai régióban: Oroszország, Ukrajna és például Románia még nálunk is rosszabbul teljesített, Szlovákia, Szlovénia és Csehország viszont jobban áll nálunk - derül ki a PricewaterhouseCoopers (Pwc) csütörtökön bemutatott felméréséből. A magyar nem-teljesítő hitelek (tehát amelyeket több mint 90 napja nem törlesztenek az adósok) összege durván 5 milliárd euróra rúg.
A nem-teljesítő hitelállomány drasztikus növekedésének egyik oka a munkanélküliség, ami a régió legtöbb országában két-háromszorosára emelkedett az elmúlt 24 hónapban. Emellett a hitelbedőléseket jelentősen szaporította a régiós devizák gyengülése, a svájci frank például átlagosan 40 százalékkal kerül többe a régiós devizákhoz képest, mint a válság előtt, és ez értelemszerűen ennyivel növelte a törlesztőrészleteket (amit tovább súlyosbítottak a bankok kamatemelései). A hitelbedőlésekhez hozzájárult a 2006-2008-as időszak lazább hitelezési gyakorlata is, melynek közvetkeztében gyengébb minőségű banki portfóliók alakultak ki.
A nem-teljesítő lakossági hitelek aránya a teljes hitelállományhoz viszonyítva idén márciusra elérte a 8,1 százalékot, ez az arány 2008 decemberében csak 3,1 százalékos volt. A nem-teljesítő lakossági jelzáloghitelek teljes hitelállományhoz viszonyított aránya tavaly decemberre 6,3 százalékra emelkedett, míg 2008 decemberében csak 2,6 százalékon állt.
Év végéig tovább szaporodnak a bedőlések
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavaly év végén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2009 végén 90 ezer nem-teljesítő hitelszerződés volt, ami nagyságrendileg 200-250 ezer embert érint. A hazai hitelbedőlések fő okát a forint árfolyamgyengülése miatti átmeneti fizetési zavarokban és a tartós munkanélküliségben látják a Pwc szakemberei. Az egyedi esetekben a hitelfelvevők viselkedése eltérő: vannak, akik az átmeneti zavar után újrakezdik a törlesztést, mások viszont nem képesek felállni és elveszítik ingatlanjukat.
A hiteltípusok mögött különböző társadalmi rétegek állnak és vannak olyan rétegek, akik tartósan nem fognak tudni fizetni. A statisztikák alapján, ha valaki munka nélkül marad, akkor könnyen lehet, hogy másfél évig nem talál újra állást. A PricewaterhouseCoopers szerint az első félévben még emelkedő munkanélküliség év végéig még növeli a nem-teljesítő hitelek arányát, ugyanis az állásvesztés hatása 6-9 hónapos késéssel jelentkezik a hiteltörlesztésben.
A gazdasági növekedés újbóli megindulása tehát rövid távon nem fogja megoldani a hitelesek problémáját. A Pwc szakértői szerint várhatóan 10 százalék körül áll meg a nem-teljesítő hitelek arányának növekedése. A teljes 6000 milliárd forint körüli hitelállomány 8,1 százaléka nem kis összeg, és ez jelentős teher a hitelt kihelyező bankoknak is.
Merre tovább?
A Pwc vizsgálatában megállapította, hogy a hitelesek problémájának megoldásában más országok többségében az állam vállalta magára a kezdeményező szerepet. Nem profitérdekelt, hanem hosszú távú társadalmi programot végrehajtó rossz bankokat, eszközkezelőket hoztak létre, amelyek kellőképpen transzparensek.
A felmérés bemutatóján hangsúlyozták: a cél, hogy a probléma társadalmi összköltsége ne legyen nagyobb, mint a megoldás lenne. Ennyi nem fizető adós komoly kerékkötője lehet a gazdasági fellendülésnek is: 850 ezer adóst regisztráltak eddig a KHR-rendszerben, vagyis a lakosság közel 10 százaléka nem kaphat banki hitelt.
A Pwc szakemberei szerint a legfontosabb, hogy transzprensen történjen a probléma rendezése: minden szereplőnek értenie kell, hogy mennyi a vesztesége és miért annyi. Emellett nagyon fontos az is, hogyan porlasztja az állam a veszteségeket: amennyiben nagyobb részt helyeznek a bankokra, szűkül a jövőbeli hitelezés, amennyiben nagyobb részt vállal az állam, növekszik az állam eladósodása. Az államnak figyelembe kell vennie, hogy a megterhelt szektoroknak hat-nyolc évre tekintve milyen nehézségeket okoz majd a probléma megoldása - hangsúlyozták a Pwc felmérének bemutatóján.
A nem-teljesítő hitelállomány drasztikus növekedésének egyik oka a munkanélküliség, ami a régió legtöbb országában két-háromszorosára emelkedett az elmúlt 24 hónapban. Emellett a hitelbedőléseket jelentősen szaporította a régiós devizák gyengülése, a svájci frank például átlagosan 40 százalékkal kerül többe a régiós devizákhoz képest, mint a válság előtt, és ez értelemszerűen ennyivel növelte a törlesztőrészleteket (amit tovább súlyosbítottak a bankok kamatemelései). A hitelbedőlésekhez hozzájárult a 2006-2008-as időszak lazább hitelezési gyakorlata is, melynek közvetkeztében gyengébb minőségű banki portfóliók alakultak ki.
A nem-teljesítő lakossági hitelek aránya a teljes hitelállományhoz viszonyítva idén márciusra elérte a 8,1 százalékot, ez az arány 2008 decemberében csak 3,1 százalékos volt. A nem-teljesítő lakossági jelzáloghitelek teljes hitelállományhoz viszonyított aránya tavaly decemberre 6,3 százalékra emelkedett, míg 2008 decemberében csak 2,6 százalékon állt.
Év végéig tovább szaporodnak a bedőlések
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavaly év végén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2009 végén 90 ezer nem-teljesítő hitelszerződés volt, ami nagyságrendileg 200-250 ezer embert érint. A hazai hitelbedőlések fő okát a forint árfolyamgyengülése miatti átmeneti fizetési zavarokban és a tartós munkanélküliségben látják a Pwc szakemberei. Az egyedi esetekben a hitelfelvevők viselkedése eltérő: vannak, akik az átmeneti zavar után újrakezdik a törlesztést, mások viszont nem képesek felállni és elveszítik ingatlanjukat.
A hiteltípusok mögött különböző társadalmi rétegek állnak és vannak olyan rétegek, akik tartósan nem fognak tudni fizetni. A statisztikák alapján, ha valaki munka nélkül marad, akkor könnyen lehet, hogy másfél évig nem talál újra állást. A PricewaterhouseCoopers szerint az első félévben még emelkedő munkanélküliség év végéig még növeli a nem-teljesítő hitelek arányát, ugyanis az állásvesztés hatása 6-9 hónapos késéssel jelentkezik a hiteltörlesztésben.
A gazdasági növekedés újbóli megindulása tehát rövid távon nem fogja megoldani a hitelesek problémáját. A Pwc szakértői szerint várhatóan 10 százalék körül áll meg a nem-teljesítő hitelek arányának növekedése. A teljes 6000 milliárd forint körüli hitelállomány 8,1 százaléka nem kis összeg, és ez jelentős teher a hitelt kihelyező bankoknak is.
Merre tovább?
A Pwc vizsgálatában megállapította, hogy a hitelesek problémájának megoldásában más országok többségében az állam vállalta magára a kezdeményező szerepet. Nem profitérdekelt, hanem hosszú távú társadalmi programot végrehajtó rossz bankokat, eszközkezelőket hoztak létre, amelyek kellőképpen transzparensek.
A felmérés bemutatóján hangsúlyozták: a cél, hogy a probléma társadalmi összköltsége ne legyen nagyobb, mint a megoldás lenne. Ennyi nem fizető adós komoly kerékkötője lehet a gazdasági fellendülésnek is: 850 ezer adóst regisztráltak eddig a KHR-rendszerben, vagyis a lakosság közel 10 százaléka nem kaphat banki hitelt.
A Pwc szakemberei szerint a legfontosabb, hogy transzprensen történjen a probléma rendezése: minden szereplőnek értenie kell, hogy mennyi a vesztesége és miért annyi. Emellett nagyon fontos az is, hogyan porlasztja az állam a veszteségeket: amennyiben nagyobb részt helyeznek a bankokra, szűkül a jövőbeli hitelezés, amennyiben nagyobb részt vállal az állam, növekszik az állam eladósodása. Az államnak figyelembe kell vennie, hogy a megterhelt szektoroknak hat-nyolc évre tekintve milyen nehézségeket okoz majd a probléma megoldása - hangsúlyozták a Pwc felmérének bemutatóján.
Adósságcsapda: még sok hiteles bedőlhet - kommentek
2010-08-01 06:23:33 - tököly
A "BAR" listát mindaddig törölni kell amíg nem a bankok kerülnek fel rá! Ezt a helyzetet a bankok idézték elő tehát kizárólag azokat a kell a "BAR" listán szerepeltetni mindaddig amíg nem hozzák olyan helyzetbe a lakosságot és a gazdaságot hogy az normálisan működjön!2010-08-01 06:22:54 - tököly
ernestoEzt kellene megszüntetni hogy 9% THM legyen a bank pénze! Maximum 3%-ban kell meghúzni a határt, akinek nem tetszik takarodjon az országból! Teljesen normális az emberek gondolkodás módja hogy nem albérletet hanem saját lakásnak a hitelét akarja fizetni ami az övé és a gyerekei lehet amikor vissza fizeti kölcsönt! Ez a gondolkodásmód hogy albérletet fizessenek a tolvajok gondolkodás módja akik kirabolták az országot!
2010-08-01 06:14:58 - tököly
A "BAR" listát mindaddig törölni kell amíg nem a bankok kerülnek fel rá! Ezt a helyzetet a bankok idézték elő tehát kizárólag azokat a kell a "BAR" listán szerepeltetni mindaddig amíg nem hozzák olyan helyzetbe a lakosságot és a gazdaságot hogy az normálisan működjön!2010-07-31 21:48:21 - Jutka48
A legnagyobb gond, hogy mi itt magyarok nem vagyunk hozzászokva, hogy életünkben többször költözzünk. Az igazság az, hogy nálunk a bérlet csak albérlet. A tulajdonos csak pénzt akar látni, és esze ágában sincs pl. 3 évenkénmti tisztasági festést vagy egyéb dolgot megcsináltatni. A lakások felszerelése legjobb esetben mikroval - mint luxussal felszerelt. Bejelentkezni- no azt nem, mert akkor adózni kellene a bérleti dij után. Talán, ha első lépésként ezt lehetne rendezni, sokkal többen választanák egy lakás tartós bérletét.2010-07-29 17:48:40 - MG42
sajnos csatlakoznom kell az előző véleményhez. iskolázott, több diplomás, egy esetben egyetemi tanár barátaim sem értenek brutálisan alapvető dolgokat. lakáskölcsön esetén befektetési kockázatról beszélnek, magyarázzák, hogy mi az amit értettek, meg mi az amire szerződtek. és amikor megmagyarázom nekik, hogy a lakást a fejük felett semmilyen körülmények között sem szabad "befektetésnek" venni, és olyan pénzügyi konstrukciokkal megszerezni, mint mondjuk egy részvény csomagot, olyankor kiül a döbbenet az arcukra. ezért is kriminális, amit a magyar állam és a bankok tettek az elmúlt 8 évben. ez a műveletlenség köztudott volt. gyakorlatilag analfabéták irtak alá szerződéseket.2010-07-29 16:03:05 - ernesto
Szerinted mennyi 10 millió hitel kamata havonta, ha a THM 9%?Akit eddig megkérdeztem (rengeteg embertől, aki hitelt készült felvenni), szinte mindenki 20-30 ezerre tippelt.
Ezt ki tudja számolni egy 8 éves gyerek is (egy felnőtt már sajnos nem): 10 millió szorozva 0,09-cel osztva a tizenkét hónappal. A végeredmény: csak a kamat 75 ezer Ft. Ez nem a törlesztőrészlet, csak a kamat része a törlesztőnek!
Ettől még soha nem lesz tied a lakás, ez csak a pénz használaatának a díja! A havi tőketörlesztés miatt lesz egyszer tiéd a lakás.
Mennyi egy 10 milliós lakás albérleti díja? 50 ezer? Akkor melyik az olcsóbb?
Új komment szövege
A rovat további cikkei
- Mire elég a devizahiteleseknek szánt mentőöv?
- Nem elég jók: kínos magyar egyetemnek adományozni
- Kozmetikázás nélkül ígér 3 százalékos hiányt Matolcsy
- Rekordmélyen a forint - utánajártunk, hogy miért
- Nagyon olcsó a magyar föld, Szlovákiában is drágább - de miért is?
- Breaking: Matolcsy elővette Gyurcsány reformkorszak-lemezét
- Hallgat, és még nem dob mentőövet a kormány a devizahiteleseknek
- A kormány szerint nem gond a bivalyerős svájci frank
- Körvonalazódik a bedőlt adósok mentőöve
- A minisztériumok fiókjaiban lapulnak Orbán "csontvázai"
