H�rlista
Add a Startlaphoz!
Főoldal / Profit betűméret: + -

Adósságcsapda - miért nem csökken a törlesztőrészletünk?

Máriás Leonárd
2010-01-29 07:15

Megosztás Megosztás cikktárba levél nyomtatás

Értesüléseink szerint több pénzintézet a válság begyűrűzése óta nem csökkentette, sőt némelyik még emelte is a hitelkamatokat az utóbbi hónapokban meglévő ügyfeleinél. Pedig a pénzpiaci helyzet és a kockázati felárak már sokkal jobbak, mint 2008 őszén, ráadásul januártól életbe lépett a Magatartási Kódex, mely szerint a banknak meg kell indokolnia, miért emel vagy miért nem csökkent.

Egy olvasónk leveléből arról értesültünk, hogy svájci frank alapú hitelének 2008 őszén megemelt kamatai a mai napig nem csökkentek, pedig 2009 második felétől már egyértelműen javult a pénzpiaci környezet és csökkentek a kockázati felárak.

Levélírónk 2008 márciusában vette fel hitelét a HBW Express Bank Zrt.-től 4,03 százalék kamattal és 0 százalék kezelési költséggel. 2008 szeptemberében a bank 6,3 százalékra emelte a kamatot, a kezelési költséget pedig 2,4 százalékra változtatta, így a hitel azóta 8,7 százalékkal kamatozik. Emiatt a kezdetben 50 ezer forintos törlesztőrészlet a duplájára emelkedett.

Mivel olvasónk hitelkonstrukciójában nincs kamatforduló, vagyis olyan kikötés, hogy a pénzintézet milyen időközönként módosíthat a hitelfeltételeken, a bank elvileg bármikor enyhíthetett volna adósunk terhein. Természetesen megkérdeztük erről a HBW Expresst is, érdemi magyarázatot azonban nem kaptunk, azon kívül, hogy a bank "törvényi kötelezettségei szerint és a Magatartási Kódexben tett vállalásai alapján folytatja tevékenységét". 

A bankok nem csökkentik a hitelkamatokat?

A hitelkamatok magas szinten tartása, sőt emelése jelenleg általános jelenség a bankoknál és csak a kisebb összegű hiteleknél, például némelyik autóhitelnél tapasztalható pár száz forintos törlesztőrészlet-csökkenés - közölte megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjai Egyesületének elnöke. Emiatt a banki Magatartási Kódex január elsejei életbe lépése óta már több ügyfél panaszt tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mert a kódex elvileg arra kötelezi a pénzintézeteket, hogy indokolják meg, miért maradnak magasak vagy miért emelkednek az általuk nyújtott hitelek kamatai.

Az egyesület elnöke szerint már nemcsak a 90 napon túli, minimálbért meghaladó tartozással rendelkező adósok, hanem a 30 napot meghaladó tartozással rendelkező ügyfelek száma is rohamosan nő, és ha a bankok nem csökkentik a kamatokat, szaporodni fognak a bedőlések. 

A helyzet azt mutatja, hogy már nem a felelőtlen hitelfelvevők, hanem a középréteg sodródik adósságcsapdába, ugyanis ilyen hosszú időn keresztül nem tudják elviselni a sok esetben megduplázódott törlesztőrészleteket, felemésztették megtakarításaikat és kimerültek a családi segítségek - mondta Lénárd Mariann. 

Mit tehet a bank, mit tehet az ügyfél?


A PSZÁF a beérkezett panaszokat már vizsgálja, és ha megalapozott az ügyfél észrevétele, akkor a kódexben megfogalmazott vállalásokra hivatkozva eljárást indít a bepanaszolt pénzintézettel szemben. Ezzel párhuzamosan a PSZÁF márciusban témavizsgálatot is tart több hitelintézetnél a Magatartási Kódex kapcsán - tudtuk meg Binder Istvántól, a felügyelet szóvivőjétől. 

> Panasza van és nem tudja, mit tegyen?
Levélben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete postai címére küldheti el panaszát (H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777), faxon pedig a 489-9102 számra. Interneten a PSZÁF honlapján található panaszűrlapon, illetve személyesen a felügyelet ügyfélszolgálatán (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) nyújthat be panaszt nyitvatartási időben (hétfőn 8-18, kedden és csütörtök: 8-16.30, szerdán 8-17, pénteken 8-12-ig). A panaszkezelés menetéről itt tájékozódhat.

(Forrás: PSZÁF)


Binder István hangsúlyozta, hogy a kódex alapján a pénzintézetek január elseje után hozott döntéseit kérheti számon a felügyelet, illetve a 2009. július 17-e után hozott döntéseket annál a 16 banknál, amelyek tavaly nyáron szerződésmódosítási moratóriumról állapodtak meg a kormányfővel. Amennyiben tehát egy pénzintézet januártól úgy dönt, hogy megemeli ügyfelei hitelkamatát, akkor azt a Magatartási Kódex alapján pontosan meg kell indokolnia, nemcsak az ügyfél, de a felügyelet felé is, amennyiben a PSZÁF rákérdez. 

A bank ilyen esetben három okcsoportra hivatkozhat: a jogi, szabályozói környezet változására, a pénzpiaci feltételek és a makrogazdasági környezet módosulására (például a jegybanki alapkamat vagy az országkockázati felár emelkedésére), illetve az ügyfél kockázati megítélésének negatív változására. 

Sok banknál csökkennek a hitelek kamatai, de érdemes tisztában lenni hitelünk kamatfordulóival (Fotó: Magócsi Márton)

Ha tehát a bank igazolja a PSZÁF és az ügyfél előtt, hogy nőttek a költségei annak, hogy újrafinanszírozza ügyfele hitelét, például azért, mert az országkockázati felár jelentősen emelkedett az utóbbi időben, illetve ügyfelét át kellett sorolnia egy magasabb kockázati kategóriába, akkor még a Magatartási Kódex alapján is joga van a kamatemelésre. A hitel kamatának emelése utóbbi esetben valójában azt jelenti, hogy ez az az ár, amiért a bank hajlandó kinn tartani a pénzét ügyfelénél a megnövekedett kockázatok mellett. 

A felvázolt folyamat azonban a Magatartási Kódexnek köszönhetően visszafelé is működik. Amennyiben egy ügyfél cikkünk elején említett olvasónkhoz hasonlóan úgy látja, a jogi vagy a pénzpiaci környezet pozitív irányba változott, ennek ellenére a bankja nem enyhített a hitelfeltételeken, akkor a konkrét eset leírásával a PSZÁF-hoz fordulhat, és amennyiben jogos a követelés, ilyen módon kikényszerítheti a hitelkondíciók enyhítését.

Elhúzódó kamatemelések

A BHKE több panaszosának az Erste Banknál, másoknak pedig az Unicredit Banknál van olyan hitele, melynek kamatai az utóbbi hónapokban emelkedtek. Az Ersténél például 2009 októberében emelték meg egy svájci frank alapú lakásvásárlási jelzáloghitellel rendelkező ügyfél hitelkamatát. A kölcsönt 23 év futamidőre vette fel, 5 év türelmi idővel, ami azt jelenti, hogy 5 évig csak a kamatokat kell fizetnie.

2008 októbere óta a bank három alkalommal emelte a kamatokat, így a kezdetben 30 ezer forintos havi törlesztőrészletek 50 ezer forintra nőttek. Az említett ügyfél hitelfeltételeit a megkötött szerződés szerint az Erste félévente módosíthatja, vagyis a bank minden lehetséges alkalommal változtatott a hitelkondíciókon.

Kérdésünkre az Erste Banknál közölték, hogy nem emelték a hitelkamatokat, sőt tavaly decembertől csökkentették a svájci frank alapú hitelek kamatait. Az említett októberi kamatemelésnek az a magyarázata, hogy a bank még májusban, az akkori kockázatok és forrásköltségek beszámításával döntött erről, és az emelés azokra a hitelekre vonatkozott amelyeknek május 15. és november 31-e között volt a kamatfordulója. 

A tavaszi kamatemelés tehát októberben "érkezett meg" az ügyfélhez, így a bank nem sértette meg a tavaly nyáron vállalt moratóriumot és a kódexet. A decemberi csökkentés pedig a következő kamatfordulónál, áprilisban jelenik majd meg az adós törlesztőrészleteiben.

Az UniCredit Banknál is hasonló választ adtak kérdésünkre. A bank meglévő ügyfelei esetében csökkentette az euróalapú hitelek kamatait, vagyis a hitelezési feltételek kedvező változását is érvényesítették, ahogyan azt a Magatartási Kódex aláírásával vállalták - közölte a bank sajtóosztálya. Emellett a bank felhívta meglévő ügyfelei figyelmét arra is, hogy az UniCredit 12 hónapos fix kamatperiódust alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a kamatmódosítást csak évenként, a kamatforduló napján érvényesítik.

Ennek következtében vannak olyan ügyfelek, akik számára a 2008 őszén, a válság elmélyülésekor megemelkedett kamatok csak késleltetve, saját hitelszerződésüktől függően egy évvel később, 2009 őszén jelentek meg a törlesztőrészletekben. Ők azonban a 12 hónapos kamatperiódusnak köszönhetően a 2009-es kamatforduló napjáig az emelés ellenére változatlan kamatot fizettek, azaz a kamatukban addig nem érezték meg a válság hatását.





Adósságcsapda - miért nem csökken a törlesztőrészletünk? - kommentek

2010-02-01 08:51:27 - firka

eddig ha bárki panaszt tett a pszáfnál akor ők szépen meghagyták a bepanaszolt banknak hogy járjon el ahogy akar és ennyi, ez most sem változott,+milyen magyar bankokról beszéltek?

2010-01-31 17:19:59 - slate

Kedves Sorge!

Tényleg CHF hitelt vesz fel a magyar bank. A kérdés, csak az volt, hogy mit tesz mellé forrásoldalon és mivel zárja a pozícióit. Én azt állítottam, hogy forint illetve euro betétek használ forrásként és csereügyletekkel zárja.

Úgy gondolom Volker jól összefoglalta a főbb problémákat.

Nem állítom, hogy alapvetésekben nincsen igazad. De sajnos hiteltelenné teszi számomra a hozzászólásaidat, hogy tényekkel vitatkozol, ad hominem érvelsz. Ettől még nagy népvezér is lehetsz... Komolyan.

További kellemes kommentelést!

2010-01-30 17:25:03 - volker

1. A magyar bankok a betétekből származó forintjuk fedezetével vesznek fel CHF hitelt külföldi bankoktól, részint rövid távon (havonta), vagyis folyamatosan megújitva.
Mivel a CHF kamatok alacsonyak, ezert ez a (forinttal fedezett) forrás kedvező kamatozású, és így ezt olcsón is tudják a magyar lakosságnak kihitelezni. Az ügyfélnek forint kell, ezért átváltják, s az ügyfél ténylegesen már csak forintot lát, viszont nem kell megfizetnie a magas forint kamatokat. Mivel azonban CHF-kal tartozik a bank a külföldi banknak, ezért abban is törleszt; és ezért van, hogy abban is tartja nyilván a lakossági hitelt, és CHF-ban szedi a törlesztőt.

2. Az alapvető probléma, s ezzel a jelek szerint senki sem tud mit kezdeni, az az, hogy a jelzálog kamatokat elvileg a bankok versenye tartotta volna kordában. A szerződés szerint a bank szinte szabad kézzel rendelkezik, hogy oda emelje a kamatot, ahova akarja -- legfeljebb majd senki nem vesz fel tőlük hitelt, ill. a meglévő hiteleket átviszik más bankokhoz, akik versenyképesen áraznak.
Ez addig működik is, amig van hitelezés, hiszen a bankok egymás tőkeit szorongatják. Amint azonban vége a dalnak, és sem új hitelt nem adnak, sem egymás adósaira nem pályáznak, onnantól a bank oda emeli a kamatot, ami még nem dönt be túl sok adóst. A meglévő hiteleken így kaszál, anélkül, hogy bukna a forgalom csökkenésen ill. az elvándorláson. Ilyenkor lenne jó az állami beavatkozás, de sajna PSZAF a szerződéseket sem tudja kikényszeriteni, nemhogy azon tul..

2010-01-30 14:35:50 - Sorge

Valójában a magyarországi bank a svájci banktól chf hitelt vesz fel és ezt helyezi ki hitelként nekünk, de előtte forintra váltja .
A mi hitelkamatainkat a magyarországi bank 1,5-1,8 szeresére emelte . A tőlünk így bevasalt többlet pénzen aztán a magyar és a svájci bank osztozik ! Így rabolják ki a magyar deviza-adósokat .

2010-01-30 14:18:35 - Sorge

Slate ! Honnan veszed azt a marhaságot, hogy a bankok a forintbetéteken chf-et vásárolnak, és azt adják ki hitelbe, de előtte visszaváltják forintra ?

2010-01-30 09:10:59 - slate

Kedves Sorge!

Simán lehet, hogy elment az eszem. Ezt én, az elment eszemmel, nem tudom megítélni.

1500 karakteren volt, amit elnagyoltam.

Tehát. A magyar hitelállomány nagy része svájci frankban van. A magyar bankok forrása nagyrészt forintban és euróban van. Ezeket váltja át a bank svájci frankra mikor kihitelezi az ügyfelet. Tényleg nem csak forintot, de ez a lényegen nem változtat.

Az átváltási ügylet egy tőkepiaci partnerrel történik. A bank svájci frankot vesz a forintért vagy euróért és a hitel (hitelek nagy csomagjai) kamatperiódusának végén (fél év) visszakapja az eredeti forrását. Közben mindezért fizet a partnernek abból, amit az ügyféltől kapott.

Ez az alapvető mehanizmus. Természetesen devizán kívül még elcserélheti a kamatot és árfolyamot is cserélhet, de ez messze vezethetne.

Természetesen én is egyetértek a következőkkel Magyarországon:
- A kamatok indokolatlanul nagyok
- A kockázatokat nem kommunikálták az illetések a hitelfelvevők felé
- kartelszerű összefonódás van bankok között

Egyébként meg a jelen pénzügyi rendszer fundamentális szabályai - többek közt az exponenciális növekedés kényszere - olyan gazdasági viselkedést indukálnak a szereplőkben, amik rég elszakadtak az értéktermelés valóságától és a tartalékok feléléséből válnak lehetségessé. Messziről nézve ugyanazokkal a tartalékokkal dolgozunk 100 éve. Olaj, föld, szén, emberek, fa, víz, levegő.

Magyarországon az embereket koptatják (fogyunk). Ha elfogyunk, marad még a föld és a víz...

2010-01-29 19:38:53 - Sorge

A devizahitelek mögött volt devizafedezet ! Csak milyen alapon emeli a hitelező bank a hitel kamatát 50 %-kal, amikor a CHF alapkamata éppen hogy 2,5 %-ról 0,5 %-ra csökkent ???? !!!!!

2010-01-29 19:34:02 - Sorge

Slate ! Azt akarod bemesélni, hogy a bank forintbetétet gyűjt, azt átváltja devizára és azt hitelezi ki csak megint forintban ?
Hát neked elment az eszed ! De nekünk nem !

2010-01-29 16:47:59 - slate

Kedves fary!

A devizahitelek mögött volt deviza fedezet. Most is van, egy banknak zárnia kell a pozícióit. Ez tény illetőleg a tőkepiaci törvény kérdése.
Egyszerűsítve
A bank forint forrást gyűjt, majd ezt egy elcseréli (swap ügylet) devizára valakivel a tőkepiacon. Ennek a devizának a fedezetére hitelez neked forintban. A csereügyletnek van kamatköltsége, ami a forint és a deviza közti elvárt kamatszint és az árfolyamkockázatból tevődik lényegileg össze. A költségük tehát a forint forrásköltségből (betéti kamat) és a csereügylet költségeitőlfügg.
Amennyiben a fenti mehanizmus nagyobb költséget generál, úgy a banknak növelnie kell az ügyfélkamatokat, ha nem akar bukni.
A féléves kamatperiódusú devizahiteleket féléves csereügyletekkel és félévéves forint betétekkel finanszírozzák.
Természetesen nem ennyire egyszerű mert a források gyakran nem olyan hosszúak mint az eszközök(hitelek). Ekkor - erőteljesen körülírt szabályok szerint - át kell értékelniük a forrásaikat és a hiteleiket.

Tehát a főbb tényezők:
1. forint kamatok emelkedése
2. deviza swap emelkedése, nagyrészt az országkockázat miatt
3. gazdasági visszaesés miatti portfolióromlás
4. gazdasági visszaesés miatti hitelkihelyezés leállás-csökkenés.
5. gv miatti likviditásszűke

Csak egy dolgot nem feszeget senki, mer azt nem illik.
Miért van az, hogy a bank ugyanazzal a forrásköltséggel más kamatot szed az ügyfelektől, attól függően, hogy mióta ügyfél valaki.

Ez a bankváltási magyar állami prémium. Hehe:)

2010-01-29 15:28:18 - fary

A dolog lényege az,hogy a devizahitelek nagyrésze mögött nem is volt deviza fedezet.Ha lett volna,csak a törlesztőrészletek változtak volna az árfolyam különbséggel,a tőkerész változatlan maradt volna.De mivel fiktív devizahitelek lettek kihelyezve,a forinthoz kellett igazítani a részleteket a bankok nyereségét is belekalkulálva minden mondvacsinált szabály- és kamatmódosítással.

2010-01-29 12:46:35 - Sorge

Ktari ! Én magam is adósságcsapdában vergődöm.
Amit lejegyeztem az a bankárok logikája !
Természetesen azt támogatom, hogy legyen igazság ! Meg kell szüntetni az adósrabszolgaságot ! Ha ezért börtönbe zárnak,- már ha tudnak, - én vállalom !

2010-01-29 12:40:15 - ktari

Sorge,te most komolyan beszélsz???Mert ha igen,akkor ebből iszonyat botrány lesz,ne aggódj nem kell már sokat várni,és az ilyen kijelntések miatt akár börtőnbe is kerülhetsz!Majd figyeld meg,milesz nemsokára,már készülődik valami,és ezt nem tudjátok megakadályozni,majd pislogni fogsz..!

2010-01-29 12:12:40 - Sorge

" A politikusok néha kiabálnak egy kicsit, de érdemben sosem fognak ellenünk tenni, hiszen pontosan tudják, hogy abból a pénzből vesztegettük meg őket, amit az adósok megnyúzásával szereztünk..."
( bankár )

2010-01-29 11:58:42 - Sorge

" Addig fogjuk a kamatokat emelni, amíg a középosztály tulajdonában lévő ingatlanok is árverezésre kerülnek, - mert a mostani ingatlanok még nem elég jók. Megtehetjük, mert a kormány úgysem védi meg a polgárait . A PSZÁF úgy táncol, ahogy mi fütyülünk..."
( bankár )
BELÉPÉS / REGISZTRÁCIÓ

Új komment szövege