Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

James Kurth konzervatív politológus és külpolitikai elemző a The American Interestben megjelent elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő stratégiával Amerika továbbra is a világpolitika meghatározó hatalma maradhat - első az egyenlők között.

Kurth az Egyesült Államok 21. századi geopolitikai kilátásainak felmérését a 20. századi amerikai hegemónia okainak rövid áttekintésével kezdi. Az Egyesült Államok egyeduralmát gazdasági, pénzügyi, technológiai, katonai és ideológiai okokra vezeti vissza. Amerika felemelkedését a harmincas években hirdetett New Deal eredményének tudja be.

Roosevelt elnök a gazdasági világválság idején hozott gazdaságélénkítő intézkedései rendkívüli mértékben megerősítették az ország gazdaságát. Amikor a recesszió véget ért, és a világkereskedelem újra beindult a harmincas évek végén, az Egyesült Államok ipara a New Dealnek köszönhetően hihetetlen kapacitásokkal rendelkezett, így az amerikai áruk uralták a világpiacot. 

A hegemónia alapja

A válság évei alatt a kormány jelentős összegekkel támogatta az oktatást és a kutatásfejlesztést, így az amerikai ipar innováció terén lekörözte a fejlett gazdaságokat. Az Egyesült Államok a telekommunikáció, az űrkutatás, az autógyártás, majd később a számítástechnika terén egyaránt vezető szerepre tett szert. 

A technikai és innovációs fölény által lehetővé tett gazdasági erőfölény megerősítette az amerikai pénzügyi szektort: az amerikai gazdaság szárnyalása miatt a dollár vált a globális kereskedelem elszámoló eszközévé és a legfontosabb tartalékdevizává. A pénzügyi szektor központja a londoni City-ből a New York-i Wall Streetre tevődött át.

A gazdasági és technológiai fölény alapozta meg az Egyesült Államok katonai hegemóniáját. Az amerikai ipar a második világháborúban rendkívüli mennyiségű korszerű fegyverrel látta el a hadsereget. A háború végén az Egyesült Államok fejlesztett először nukleáris fegyvereket, amivel végleg megerősítette az ország geopolitikai vezető szerepét. 

Új idők szelei: kínai zászló a New York-i értéktőzsde épületén (Fotó: MTI/EPA)

A hidegháború idején az amerikai kormányok által képviselt ideológia - a szabad piaci kapitalizmus és az emberi jogokat középpontba állító idealizmus sajátos keveréke - egységet teremtett a szabad világban, és végül 1989-ben legyőzte a kommunizmus ideológiáját.

A gazdasági válság kirobbanása azonban rávilágított, hogy az Egyesült Államok 20. századi hegemóniája véget ért. Amerika egyeduralmát leginkább Kína előretörése veszélyezteti. Kurth a harmincas évek válságát párhuzamba állítja a jelenlegi globális recesszióval, hogy rámutasson, Peking az egykor az Egyesült Államok megerősödéséhez vezető New Deal szellemében kezeli a válságot, miközben Washington úgy tesz, mint nyolcvan éve az akkor háttérbe szoruló Nagy-Britannia. 

A hegemónia vége

Az elmúlt évtizedekben jelentős tartalékokat felhalmozó Kína mindent megtesz az ipari kapacitás fenntartása érdekében: a kormány gazdaságélénkítő csomagja a belföldi kereslet növelésével akarja elkerülni a gyárbezárásokat, ezért jelentős állami infrastrukturális beruházásokba kezd. Az Egyesült Államok közben a csőd szélére jutott bankokat igyekszik megmenteni. 

A tanulság a jelenre nézve az, hogy a recesszió után Kína gazdasági jelentősége még nagyobb lehet, mint a válság előtt volt, hála Peking anticiklikus, keynesi gazdaságpolitikájának. Az amerikai gazdaság visszaesése miatt a dollár jelentőségének csökkenése is elkerülhetetlen. Az Egyesült Államok aligha akadályozhatja meg a gazdasági és a pénzügyi hegemónia elvesztését - ismeri el Kurth. Az ipari termelés nem csábítható vissza Amerikába, és a dollár egyeduralma sem menthető meg.

Az innováció terén azonban vannak még lehetőségei az Egyesült Államoknak. Ha sikerülne a biotechnológia és a környezetbarát energiaforrások fejlesztésében az élen járni, Amerika legalább a technológiai előnyét megőrizhetné. Mivel Kína is jelentős összegeket fordít oktatásra és kutatásra, ez még úgy sem lesz könnyű, hogy Obama elnök prioritásnak tekinti az innovációt.

Kurth szerint arra is van esély, hogy az Egyesült Államok a gazdasági jelentőség alkonyával is megőrizze katonai erőfölényt, vagy legalábbis annak egy részét. A 21. századi katonai kihívások nem hasonlítanak a hidegháborús nagyhatalmi szembenállásra. Amerikának pedig jelentős tapasztalata és előnye van a gerillaháborúkban. 

A katonai erőfölény azonban nem lesz akkora, hogy az Egyesült Államok megőrizze globális hegemóniáját. Kína, Oroszország, Brazília és India regionális gazdasági jelentőségének megerősödésével az Egyesült Államok geopolitikai befolyása csökkenni fog. A 21. századra nem vihető át az elmúlt évtizedekben sikeres idealizmus - véli Kurth. Amerikának tudomásul kell vennie a rivális nagyhatalmak előretörését.

Az írás teljes terjedelmében a globusz.net-en olvasható.