Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Ugyanazt állapította meg a Pénzügyminisztérium is a sukorói telekcsere ügyében, mint az Állami Számvevőszék, azaz, hogy több sebből vérzik a megállapodás.

A vizsgálat szerint a különböző független értékbecslők által készített értékmeghatározások között olyan nagyfokú ellentmondás áll fenn, hogy ebben a kérdésben csak bíróság hivatott állást foglalni. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a döntés előkészítése és végrehajtása során felmerültek hiányosságok, formai gondok.

A Pénzügyminisztérium egyébként már többször meghosszabbította a vizsgálatot, mert a Központi Nyomozó főügyészég újabb fejleményeket derített ki. Ilyen volt többek között az az igazságügyi szakértői vélemény, amely a csereterületek forgalmi értékét a szerződésben szereplőnél lényegesen alacsonyabbra becsülte.

Ennek figyelembevételével kérte fel a pénzügyminiszter a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot, illetve az MNV Zrt-t, hogy folytassanak egyeztetést Joav Blummal a csere előtti eredeti állapot helyreállítása érdekében, és ha ez nem hoz eredményt, kezdeményezzék bíróságnál a szerződés megtámadását, érvénytelenségének megállapítását.

A Pénzügyminisztérium szerint egyedül az MNV korábbi vezérigazgatójának felelőssége merült fel.

A 700 millió forintos kár

A nyilvánosság 2009. február elején értesült először arról, hogy King's City néven több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházást tervez egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport Sukoró külterületére. Az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti 70 hektáros területre a befektetők közleményei szerint 2013-ra szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.

A terület 2008 július végén került az egyik befektető, Joáv Blum izraeli-magyar állampolgár kezébe úgy, hogy a magyar államnak felajánlotta cserére Pest megyében található három gyümölcsösét. A cserére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) akkori tájékoztatása szerint az teremtett jogalapot, hogy az M4-es autópálya nyomvonala keresztbe szelte volna Blum földjeit, vagyis az államnak mindenképpen szüksége volt a területre. 

A problémás sukorói terület (Fotó: MTI)

Az Állami Számvevőszék komoly szabálytalanságokat tárt fel, az ügyészség pedig tavasz óta nyomozást folytatott az ügyben. Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a telkeket érintő M4-es autópálya nem indokolta Blum 183 hektáros területének megszerzését, ugyanis az autópályához elegendő lett volna 10 hektár kisajátítása is, ami körülbelül 40 millió forintba került volna az államnak, szemben a teljes területért beszámított 787 millió forinttal. A Velencei-tó mellett lévő 70 hektáros területet a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, mintegy 297 millió forintot.

A számvevőszék azt is megállapította, hogy Joáv Blum telkeire hatszor magasabb árat állapított meg az MNV által felkért értékbecslő, mint azt a környék telekárai indokolták volna. Az ügylettel körülbelül 700 millió forintos kára keletkezett az államnak az ÁSZ-jelentés alapján.

Az MNV különös kapkodása

A Fidesz és hozzá közel álló szervezetek szerint az ügy a Gyurcsány-Bajnai-kormány ügyetlenül kivitelezett ingatlanpanamája. A csereszerződés aláírására 2008. július 30-án került sor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntése alapján. A földcserét azért kellett 2008. július 30-ig befejezni, mert augusztus 1-jétől életbe lépett az új, az előzőnél sokkal szigorúbb földtörvény, ami megakadályozta volna az ügyletet - mondta el a Hírszerzőnek Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója.

Az új földtörvény alapján termőföldet csak termőföldre lehet cserélni, ennek azonban nem felelt volna meg a nyélbe ütött földcsere. Az új törvény emellett 3 éves helyben lakást ír elő azon a területen, ahol földet szerez valaki csere útján. Ez ugyancsak meghiúsította volna a sukorói terület megszerzését.

Ráadásul eddig úgy tűnik, fizikailag lehetetlen lett volna egyetlen nap alatt teljesíteni a telekcsere jogi és adminisztrációs részét: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) július 30-án döntött a telekcseréről, a csereszerződést már aznap aláírta az MNV hat illetékes igazgatója, és még aznap bejegyezték Joáv Blum tulajdonjogát a délután három óráig nyitva tartó földhivatalban a sukorói telkekre. A számvevőszék vizsgálata ráadásul megállapította: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács ülésének telekcserét érintő részén ki volt kapcsolva a magnó, pedig az ülésekről kötelező felvételt készíteni.

Formai hibák

Az ügyészség utólag formai hibákat is talált a Pest megyei ingatlanok tulajdoni lapjain, ami Budai Gyula szerint arra utal, hogy a tulajdonjogot bejegyző földhivatal külső nyomásra feledkezett meg olyan alapvető hiányosságokról, amikről egyébként nem szokott.

A telkeket nem cserélhették volna el, mert a csere időpontjában jelzálog és haszonbérleti szerződés volt Blum pest megyei földjein, bank által bejegyeztetett elidegenítési és terhelési tilalommal.