Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

"Reggelenként azt mondják ránk, hogy egészen borzalmasak vagyunk, este már velünk kormányoznának" - jellemezte a szociáldemokratákat nemrég egyik választási rendezvényén a liberális pártelnök, hogy aztán némi hatásszünet után hozzátegye: "mi viszont nem akarunk velük". A hallgatóság óriási ovációban tört ki.

A sokak által leghatásosabb politikai szónoknak tartott 47 éves Guido Westerwelle, akinek egyszemélyes irányítása alatt a szabadpiaci FDP immár 12-13 százaléknál tart, pártja hétvégi kongresszusán egyértelműen megerősítette korábbi kiállását, amellyel - ha tartja szavát - lényegében el is döntötte a vasárnapi parlamenti választások kimenetelét. 

A német liberálisok ugyanis nyíltan kimondták: kizárólag a keresztény-konzervatív CDU/CSU-val hajlandók majd kormányozni, csak a " polgári középpel" vihetők keresztül azok a gazdaságpolitikai elképzelések, amelyek az eddigi kényszerű válságmenedzsment helyett képesek perspektívát is nyújtani az országnak. Jellemző a kongresszusi döntés fogadtatására, hogy szocdem és zöld megfigyelők is most abban reménykednek, az FDP mégsem tartja be ígéretét.

Kilőtték Jamaicát

Pedig a szabad demokratáknak, Európa talán egyetlen gazdaságilag is liberális pártjának, nagyjából a hitelesség a legfontosabb politikai tőkéje, amelyből már többször is profitált az elmúlt években. 2005-ben például a szocdemek őket is megkörnyékezték, de ők nemet mondtak. Akárcsak 2008-ban Hessen tartományban. "Aki legutóbb tartotta a szavát, az most is szavahihető" - jelentette ki magabiztosan Westerwelle.

A legfrissebb felmérések szerint egyébként, ha csekély többséggel is, de van esély konzervatív-liberális kormányzásra vasárnap után Németországban. A szocdemek ugyan valamelyest feljöttek 26 százalékra az elmúlt napokban, de a CDU még tartja magát 36 százalékkal, az FDP 12, a Zöldek 11, a szélsőbaloldali Balpárt 10 százalék körül áll. A pártok a kampányfinisben a mintegy 30 százaléknyi bizonytalan szavazóra hajtanak.

Ha a fekete-sárga opció elbukna, akkor a konzervatívoknak maradna az eddigi nagykoalíció a szocdemekkel, amelyről mindkét fél kinyilvánította már, hogy meghaladottnak tekinti, az FDP döntése nyomán mégsem maradna sok más választásuk. (A végeredmény alakulásában a német választási rendszer sajátosságának számító többlet- vagy töredékszavazatok sorsa döntő szerepet tölthet be.)

Szocdem-kereszténydemokrata rivalizálás a német utcán (Fotó: MTI)

Két népszerű opció kilövését is jelenti ugyanis Westerwelléék döntése:  nem lesz piros-sárga-zöld "közlekedésilámpa-koalíció", azaz a liberálisok megakadályozzák egy szocdem-zöld kormány megalakulását, és ugrik a zöld körökben is egyre népszerűbb fekete-sárga-zöld "Jamaica-koalíció". 

Westerwelle, aki várhatóan a külügyminiszteri posztot kapná egy fekete-sárga koalícióban, az elmúlt években módszeresen dolgozott azon, hogy pártja ne ragadjon le kizárólag gazdaságpolitikai üzeneteinél. A munka világa, az adórendszer, a középosztály helyzete, szociális kérdések, az oktatás, a szabadságjogok, az internetcenzúra elleni harc, a környezetvédelem és külpolitika egyaránt téma az FDP-nél, ami annak köszönhető, hogy a vezetés számos gesztust tett a párt balliberális szárnyának - és így más pártok szavazóinak is.

Zöld méreg

A hétvégén tartották választások előtti kongresszusukat a Zöldek is, akikben az FDP döntése nyomán hirtelen tudatosult: egészen minimálisra csökkent az esélyük arra, hogy kormányzó pozicióba kerüljenek. Az ökopártot igencsak frusztrálja, hogy az általuk állandóan "leneoliberálisozott" párt nemet mondott rájuk, holott csak néhány nappal korábban éppen ők voltak azok, akik hivatalosan is leszavazták "Jamaicát". Zöld vezetők ezt azzal magyarázzák, hogy különben a baloldali "bázis" lázadozott volna.

A német zöldek ezzel együtt elfogadtak egy olyan azonnali programot, amely megszigorítaná a még működő atomerőművek biztonsági előírásait és bevezetné a 7,50 eurós minimálbért. Cem Özdemir, a párt török származású vezetőjének beszédéből kiderült: a párt azért is frusztrált, mert szinte csak ötletgyárként működnek, az összes párt átveszi programpontjaikat (ökológiai gazdaság, klímavédelem, kiszállás az atomtechnológiából). 

És bár Regina Künast, az egyik prominenes zöld vezető arról beszélt, hogy "majd meglátjuk, mit mond az FDP a választás után", Claudia Roth pártelnök valószínűleg realistábban látta a helyzetet, amikor a kongresszuson közölte: "a kormányzás nem öncél a számunkra", és "ellenzékben lenni fontos". Erre a tudásra valószínűleg szükségük is lesz. 

Érdekes, hogy a szocdemek kancellárjelöltje, Frank-Walter Steinmeier is relativizálni próbálta az FDP határozott "nem"-jét: "a koalíciós kérdéseket tapasztalataink alapján csak a választás napján, 18.01 perctől értékelhetjük" - közölte. Biztató mindenesetre, hogy a szocdemek minden, az utóbbi időben érzékelhető megingás ellenére végül is kizárják az együttműködést a szélsőbaloldali, populista Lafontaine-féle Balpárttal. 

A keresztény-szociális bajor CSU pedig a kampány utolsó napjaira időzített egy, a CDU-val vélhetően nem egyeztetett adócsökkentési programot, amely a száznapos CDU-CSU-FDP program szerves része lenne.

(Forrás: Spiegel Online, welt.de, MTI)